Az elektronikus bizonylat
A Számviteli törvényt érintő változásokról szóló cikkben is említettük az elektronikus számlára vonatkozó, 2013. január 1-én életbelépő változásokat. Jelen cikkünkben – jelentősége miatt – ezt a témát járjuk körbe.
Az Európai Bizottság és az elektronikus számla
Az Európai Bizottság 2010. december 2-án tette közzé „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című dokumentumát. A dokumentumban szereplő adatok alapján, annak elfogadásának időpontjában, az e-számlázás elterjedtsége a vállalatok között az Európai Unió területén 5% volt. Ugyanakkor a tanulmány kiemelte, hogy becslések szerint az elektronikus számlázásra történő átállás uniós szinten hat év alatt mintegy 240 milliárd EUR megtakarítást eredményezne. A Bizottság szándékai szerint az e-számlázás 2020-ig a fő számlázási móddá kell, hogy váljon az egységes Európában.
A dokumentum rögzíti az e-számlázás előnyeit:
• fizetési határidők rövidülése
• a hibák számának csökkenése
• nyomtatási és postaköltség csökkenése
• teljesen integrált feldolgozás
Az e-számlázás legfontosabb előnye a folyamatok automatizálásában rejlik, ugyanis a számlák strukturált formátumú előállítását követően azok a kibocsátó, valamint a fogadó fél rendszerében is közvetlenül és automatikusan jelenhetnek meg.
Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy az e-számlázás pozitív környezeti hatásai révén évente 1 millió tonnával csökkenhetne a széndioxid-kibocsátás az Európai Unió területén.
A dokumentumban az EU meghatározta az elektronikus számlázás elterjesztésének főbb prioritásait:
• az egységes jogi környezet biztosítása
• a tömeges piaci elterjesztés segítése a kis-és középvállalatok révén
• a lehető legnagyobb lefedettséget biztosító környezet kialakítása
• szabványos e-számlázási modell kialakításának előmozdítása
• az e-számlázás tagállami szinten történő előmozdítása
A kitűzött célok megvalósításáról, a hozott intézkedések következtében történő előrehaladásról 2013 végéig kell a tagállamoknak a jelentést a Tanács és az Európai Parlament elé terjeszteniük.
Az ajánlás alapján hazánkban az elektronikus számlázásra vonatkozó módosított jogszabályok 2013. január 1-én léptek életbe.
Az elektronikus számlázásra vonatkozó fogalmi meghatározások az érvényes jogszabályok alapján Elektronikus számla: az a bizonylat, mely tartalmazza a számlára vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező tartalmi elemeket, és „elektronikus formában bocsátották ki és fogadták be”. Ami azt jelenti, hogy a korábbi PKI (fokozott biztonságú elektronikus aláírás) és az EDI (elektronikus adatcsere rendszer) alapú számlázás mellett elfogadható valamennyi elektronikus számlázási rendszer, amely a számlákkal szemben támasztott fenti követelményeknek megfelel.
A számlakibocsátás időpontja elektronikus számla esetén az az időpont, amikortól a számla a befogadó rendelkezésére áll. Azaz a számla befogadója megtekintheti, a hozzáférési információk birtokában letöltheti a rendelkezésére bocsátott bizonylatot.
Ugyanakkor a feleknek az EDI (elektronikus adatcsere rendszer) alapú számlázás esetén annak használatáról előzetesen és írásban kell megállapodniuk, egyéb esetekben az alkalmazás feltétele a számlabefogadó beleegyezése.
A számlázásra vonatkozó alapelvek
Áfa tv. 168/A §.
(1)„A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát.”
Az eredet hitelessége: a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó, illetve a számlakibocsátó azonosságának, beazonosíthatóságának biztosítását jelenti.
A tartalom sértetlensége: a számlában megjelenő adatokat nem változtatták meg.
Az olvashatóság elve: a számlának olyan írásmódot kell tartalmaznia, mely lehetővé teszi a feltűntetett adózási információk pontos értelmezését különösebb magyarázat, alaposabb vizsgálódás nélkül.
(2)„ Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.
Megbízható ellenőrzési nyomvonal: a számla és az ügylet közötti megbízható, megalapozott kapcsolat. A számviteli politikában, illetve annak mellékletében (pl.: Bizonylati rend) szükséges rögzíteni az elektronikus dokumentálás elemeit, annak kezdő időpontjától a tranzakció végéig, összekötve a forrásdokumentumokat és a hozzájuk tartozó tranzakciókat, rögzítve a kettő közötti kapcsolatra vonatkozó hivatkozásokat.
A számlaellenőrzés biztosítása
Az adóhatóság részére az Art. által előírt iratokra és bizonylatokra vonatkozó bemutatási kötelezettség elektronikus számlázás esetén történő teljesítésének lehetséges formátumait az adóhatóság külön rendeletben rögzítette (46/2007. (XII. 29.) PM rendelet 2.számú melléklete).
Ezek közül néhány formátum a teljesség igénye nélkül: .txt, .csv, .dbf, .mdb , .xls , .xml
Források:
Európai Bizottság COM (2010) 712 Brüsszel, 2010.12.02;
Dr. Rónai Gábor cikke Adó Online
Hivatkozások:
Áfa tv. 2007. évi CXXVII. törvény, az általános forgalmi adóról
Art. 2003. évi XCII. törvény, az adózás rendjéről
