BPO AUDIT TAX

Hírek

Munkaügyi iratok megőrzése

Változott a munkaügyi iratok megőrzésének ideje

| Szerző: Kóródiné Kovács Ildikó
A 2018. december 23-án hatályba lépő Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) kiegészítése, pontosan kimondja, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjjal kapcsolatos iratokat akár több mint 50 éven át is meg kell őrizni.
Bővebben

Ez a Tny. kiegészítés azt szolgálja, hogy a munkavállaló nyugdíjba vonulásakor a szolgálati ideje, illetve a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelme rendelkezésre álljon a nyugdíj megállapító hatóság részére.


Eszerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások:

  • a szolgálati időről
  • illetve a nyugellátás megállapítása során figyelembe vehető keresetről, jövedelemről szóló munkaügyi iratokat

Mulasztási bírság szabható ki arra a foglalkoztatóra, aki a bejelentési vagy megőrzési kötelezettséget elmulasztja, illetve megszűnés esetén pedig a volt tulajdonosra.

Milyen iratokra köteles a foglalkoztató megőrizni a biztosítottról

  • volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő
  • a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerülő keresetről
  • jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra
     

Mi a teendő munkáltatói jogutód nélküli megszűnés esetén?

A foglalkoztató a jogutód nélküli megszűnése (pl. végelszámolás, felszámolás) esetén köteles a munkaügyi iratok megőrzéséről gondoskodni, és az iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.

Érdemes megemlíteni, hogy manapság egyre több foglalkoztató könyvelését, bérszámfejtését külső szolgáltató végzi, melynek következtében a munkaügyi iratok adattartalmát más szolgáltató tárolja. Ilyen esetben a szerződéses kapcsolat megszűnését követően gondoskodni kell arról, hogy a könyvelést, bérszámfejtést végző szolgáltató a munkaügyi iratokat (legyenek azok akár papír alapú iratok, akár elektronikus úton tárolt adatok) átadja a foglalkoztató részére.

Az új szabályozás egy régi dilemmát old fel. Korábban a munkáltatással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat elvben nem lehetett selejtezni, tehát szükséges volt a hosszú távú megőrzésük, még akkor is, ha ezt jogszabály egyértelműen nem írta elő. Az új szabályozás alapján most konkretizálódott az érintett iratok megőrzési ideje. Így például egy 18 éves pályakezdő foglalkoztatása esetében, a jelenlegi nyugdíjkorhatárral számolva, amely 65 év + 5 év, azaz 52 évig kell a foglalkoztatónak megőriznie az olyan munkaügyi iratokat, amelyek a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapításához szükséges keresetről, jövedelemről adatot tartalmaznak.

Az új eljárás kapcsán nem elhanyagolható tényező az általános adatvédelmi rendelet sem, amelyet a foglalkoztatónak kivétel nélkül figyelembe kell vennie az iratok megőrzésekor. Eszerint ugyanis a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok csak addig tárolhatóak, ameddig arra jogszabály kötelez, vagyis a munkáltatónak nem csak megőriznie kell az említett dokumentumokat, hanem ügyelnie kell arra is, hogy azok őrzési kötelezettsége mikor jár le, figyelve arra is, hogy az öregségi nyugdíj korhatára ilyen hosszú időszak alatt várhatóan módosulni fog.


Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1. előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul

  • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap
  • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév
  • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap
  • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév
  • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév
     

adózási hírek bérszámfejtő cég budapest



  • Címkék:
  • TB

Ezt mondták rólunk

Az ember egy vállalat létrehozásakor követhet el hibákat. Egy területen azonban nem, és ez a könyvelés/pénzügy. Ezért választottam erre a feladatra a BPO-t.

Bővebben


Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálhatja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat!