BPO AUDIT TAX

Hírek

Tanácsadóvá válik a könyvelő

„Tanácsadóvá válik a könyvelő” - Interjú ügyvezetőnkkel Killik Lászlóval

| Szerző: SZAKma
A könyvelők számára jelentős leterheltséget okozó, új elektronikus beszámoló rendszerről, a folyamatosan növekedő adatszolgáltatási kötelezettségekről - az okok és várható jövőkép.
Bővebben

Jelentős leterheltséget okoz a könyvelőknek az új elektronikus beszámoló rendszer, a felkészülést pedig nem segítette az átmeneti időszak – vélekedik Killik László. A BPO Audit Tax ügyvezető partnere szerint az adatszolgáltatási kötelezettségek folyamatosan nőnek, így a könyvelői munka középtávon kettéválik majd informatikai és valódi tanácsadói támogatásra.

adózási és adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus platformrErőteljes az igény a gazdasági kormányzatban a cégek adózási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek elektronikus platformra helyezése mellett. Mennyire segíti ez a cégek és könyvelőik, könyvvizsgálóik munkáját?

– A technológiai megoldások akkor segítik a könyvelők, könyvvizsgálók munkáját, ha egy-egy folyamat egyszerűbb, gyorsabb vagy biztonságosabb lesz. Az elektronikus platformra terelt adatszolgáltatásokkal egy időben bővült az információszolgáltatás köre és mennyisége is. Talán éppen ezért az előnye szinte észrevehetetlen. Inkább az érződik, hogy évről évre egyre több adatot kell szolgáltatni. A több adatszolgáltatás pedig több adminisztrációval jár, ami a könyvelő, a könyvvizsgáló cégek költségeit növeli, és ezt az adminisztrációnövekedést nehéz az ügyfelekkel elfogadtatni. Ha egy új adatszolgáltatási kötelezettség jelenik meg, annak teljesítése „természetesen” azonnal a könyvelő feladatává válik. Régebben az adatrögzítés volt a legnagyobb költségelem a könyvelői munkában, mára már egyértelműen az adatszolgáltatások (hatóságnak, ügyfélnek, könyvvizsgálónak, tulajdonosnak stb.) elkészítése a legnagyobb kihívás.

Tapasztalatai szerint mennyire jellemző az „utolsó pillanatos” beszámoló-elfogadás a cégeknél? Javul-e ezen a téren a statisztika?

– A mi ügyfélkörünk nem szereti az utolsó pillanatra hagyni a beszámoló elfogadását. De sajnos mindig előfordul olyan eset, hogy valamilyen információ vagy dokumentum hiánya, vagy éppen az üzlet természetéből adódóan májusra csúszik egy-egy beszámoló. Az ügyfeleink a lehető leggyorsabban szeretnék látni az előző évi eredményeiket, különösen a külföldi tulajdonú társaságok, ezért nálunk a legnagyobb terhelés a februári-márciusi idő-szakban van. Aki megcsúszik, azok a fent már említett okok miatt önhibájukon kívül kénytelenek rendszerint az utolsó pillanatokig várni a beszámoló elkészítésével.

Mennyire tekintik nyűgnek a vállalkozók az éves beszámoló készítését?

- Azoknál a kisebb cégeknél, ahol a tulajdonos és az ügyvezetés egybeesik, ott az éves beszámoló nem ad sok többletinformációt a tulajdonos/ügyvezető számára. Ezeknél a cégeknél az éves beszámoló hasonlatos egy adóbevallási kötelezettséggel. Minél inkább komplexebb egy vállalkozás, annál inkább fontos szerepe van az éves beszámolónak, és annál többre is értékelik.

A céginformációs szolgálat elvben már évek óta csak elektronikus formában fogadja a beszámolókat, ennek ellenére sok volt a papír alapú bevallásról készített kép. Hihető-e, hogy az idei évtől az OBR bevezetése nyomán kikopnak végre a nem megfelelő beszámolók?

– Hogy biztosan így lesz-e, azt nem tudhatom. De a nem megfelelő beszámolók leginkább a hatóságoknak okozhattak problémát, akik nem tudtak megfelelő adatszűréseket végrehajtani. Nálunk, a BPO-nál nem emlékszem, hogy jelentett-e problémát, ha egy beszámolót csak képformátumban tudtunk megnézni.

Az ígéretek szerint hibás, hiányos adatokat tartalmazó beszámolókat a rendszer nem enged majd feltölteni. Mennyiben javíthatja ez a beszámolók megbízhatóságát?

– A kérdés, hogy kinek a szempontjából. A beszámolót elfogadó tulajdonosoknak nem nagyon hiszem. Nagyobb gondot látok abban, hogy a jelenleg feltöltendő adatok alapján az a téves feltételezés fog kialakulni, hogy a mérleg- és eredménykimutatás-adatok elegendőek arra, hogy egy cégről bármilyen következtetést le lehessen vonni. A magyar számviteli rendszerben is a kiegészítő mellékletben bemutatott információk kulcsfontosságúak. Az abban szereplő kritikus információkat nem lehet adatként feltölteni az OBR-be sem. A mérleg- és eredménykimutatás-adatok bizonyos keretek között viszont a hatóságok adatszűrését biztosan segíteni fogják.

Hogy látják, kaptak-e kellően alapos tájékoztatást az OBR-ről a vállalkozások és a könyvelőik? Elég volt-e az idő a felkészülésre? Ésszerű-e az a várakozás, hogy az elmúlt év során az „éles tesztben” mindenki megismerkedett már a programmal?

– Azt gondolom, hogy nem volt elegendő idő. Azért nem, mert nem csak ez az egy változás volt az elmúlt évben az adatszolgáltatások tekintetében. Rengeteg különböző vállalkozás működik Magyarországon. Feltehetően egy olyan cégnél, ahol egy beszámolót adnak le egy évben, ez nem jelent különösebb problémát. Mi közel 160 beszámolót fogunk idén benyújtani. Félreértés ne essék, nem a beszámolóadatok feltöltése okoz problémát, hanem az, hogy a korábban kialakított beszámolókészítési folyamatainkat kell átalakítanunk. Ezt nem lehet tesztüzemben lepróbálni: a 160 cégünk 160 különböző problémával szembesül. Most szembesültünk azzal, hogy egy beszámoló feltöltése átlagosan 20 percet vesz igénybe (minél nagyobb egy társaság, annál több adatot kell megadni), korábban egy beszámolót kb. 5 perc alatt töltöttünk fel. Ez nagyságrendileg négyszeres időt jelent. A beszámoló feltöltését nálunk eddig csak magasabb beosztású kolléga tehette meg, hiszen ez csak ügyfélkapus regiszt-rációval történhet. Most azzal szembesültünk, hogy a szabályozás szerint neki kell feltöltenie az adatokat is, mert nem lehet megosztani a rendszerben a feltöltési és a beküldési jogosultságokat. Ez nálunk azt jelenti, hogy egy magasan képzett kolléga a beszámolókészítési szezon közepén 7 munkanapon keresztül csak beszámolókat tölt fel. Célszerűbb lett volna egy átmeneti évet adni, ahol a hibák felszínre kerülhettek volna. Ekkor lett volna arra is lehetőség, hogy a cégeket érdekeltté tegyék az új beszámoló elkészítésére – például az OBR-en keresztül benyújtott beszámolókat később lehetett volna benyújtani.

Újságíróként mondom, hogy nem örülnénk, ha május 31. után nem láthatnánk a céges beszámolókat a hivatalos közzétételi helyeken...

– Jó, elfogadom. Akkor az OBR-en kívüli beszámolókészítés időpontját hozhatta volna előrébb a jogalkotó az átmeneti időszakban. Így a cégeknek is fontosabb lenne a gyors átállás, és a rendszerhibák is jobban kiszűrhetőek volnának.

Okozhat-e gondot, hogy az IFRS alapján jelentőkre nem vonatkoznak ezek a szabályok? Mennyire tartanák indokoltnak, hogy az IFRS szerint jelentő cégek számának várt bővülése miatt mihamarabb itt is változás legyen?

– Úgy gondolom, hogy így lenne igazságos. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a nagy, IFRS-ben jelentő cégek egyfajta előnyt élveznek a kis magyar cégekkel szemben. Az IFRS-re történő áttérés méreteivel kapcsolatban ráadásul kételyeim vannak. Rengeteg cégnek készítjük el az IFRS szerinti riportjait év végével, de hiába kérdeztük őket, egyelőre nem szeretnének átállni IFRS alapú könyvelésre és beszámolókészítésre. Ahol eddig is IFRS-ekszerint jelentettek, mellette minden esetben elkészült a magyar jelentés is. Ez egy bejáratott formula volt – nem hiszem, hogy változás lenne ebben. Miközben véleményem szerint – ha visszatérünk az adatszolgáltatás minőségére – jól látszik az is, hogy az IFRS-alapú beszámolók sokkal informatívabbak, sokkal több üzleti döntést láttatnak, mint a hazai szabályozás szerinti beszámoló.

Mennyiben alakul át a tanácsadói szakma az új eljárások, szabályok és a digitalizáció nyomán?adótanácsadás könyvelés informatika

– Az átalakulás már most érezhetően elkezdődött. Egyre nagyobb a technológiai kitettsége a pénzügyi-számviteli szakmának. Ahogy említettem, egy jó könyvelő manapság már nem attól lesz jó, hogy gyorsan be tud könyvelni egy számlát, hanem akkor, ha használni tudja a technológiát. De ehhez nagyobb tranzakciószámok is kellenek: öt számla miatt nem éri meg integrálni egy számlázórendszert egy pénzügyi-számviteli rendszerrel. Ebből adódóan a kisebb cégek adminisztratív költségei exponenciálisan növekednek a nagyobb társaikhoz viszonyítva. Miután a jövőben – például az online számlázás révén – az adatrögzítés már automatizált lesz, a könyvelők szerepe kettéválik majd: lesznek a gazdaságinformatikusok, akik a klasszikus könyvelési feladatokat és a beadványok, adatszolgáltatások határidős elkészítését végzik, míg a könyvelők másik csoportja valódi tanácsadóvá válik, s pénzügyi támogató szerepe növekedik majd meg. Ez a funkció ma is megvan a könyvelőknél, könyvelőirodáknál, de azt gondolom, a jövőben sokkal hangsúlyosabb lesz. Azzal ugyanakkor szembe kell nézni, hogy a tanácsadói díjak és a könyvelési díjak így kettéválnak majd – nekem nagy félelmem, hogy a kisebb cégek számára a jövőben megfizethetetlen lesz a tanácsadói segítség.

Az interjú a SZAKma 2017. áprilisi lapszámában jelent meg.




Ezt mondták rólunk

Az ember egy vállalat létrehozásakor követhet el hibákat. Egy területen azonban nem, és ez a könyvelés/pénzügy. Ezért választottam erre a feladatra a BPO-t.

Bővebben


Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálhatja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat!