Kiút az adóügyi információcsere nyomása alól

Kiút az adóügyi információcsere nyomása alól

 

Az automatikus adóügyi információcsere – más néven AEOI – az amerikai FATCA-hoz hasonlóan azzal a céllal fogalmazódott meg, hogy csökkenthetővé váljon az adóelkerülés lehetősége. Bevezetésével nem csak egyszerűbbé, de költséghatékonyabbá is válik a nemzetközi adózási struktúrák elleni fellépés.

Az automatikus adóügyi információcsere lényege, hogy amennyiben külföldi bankszámlával rendelkezünk, úgy bankunk minden számlainformációt automatikusan elküld a lakhelyünknek megfelelő adóhatóság részére, ennek hatására láthatóvá válnak bizonyos rejtett, adózatlan jövedelmek, melyek behajthatóvá válnak, mindemellett az adócsalók ellen büntetőeljárást is lehet indítani.

Bizonyos esetekben az információcsere visszamenőlegesen is megvalósulhat majd az OECD modellegyezmény ajánlásai alapján, mint ahogy az látható a hatályos dubai- magyar kettős adóztatásról szóló egyezményben is.

Magyarország az elsők közt csatlakozik az adóügyi információt szolgáltatók táborába, melyhez a magyar bankok a szükséges adatokat már 2016. január elsejétől kezdődően begyűjtik, és 2017-től ténylegesen megindul az információáramlás a bankok és az adóhatóság között a 2013.évi XXXVII törvény módosított rendelkezéseinek megfelelően.

A kezdeményezés hatására a jövőben az adótervezési formák várhatóan megváltoznak. Az adót optimalizálók így vagyonukat átcsoportosíthatják a korábbi adóparadicsomokban lévő offshore érdekeltségeikből az olyan, kedvező adózású, ám „adómegfelelő” helyszínekre, mint pl. Málta, Hollandia, Ciprus vagy Magyarország.

Hazánkban megoldást jelenthet a Stabilitás Megtakarítási Számla mellett a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye is, ugyanis a 2014. március 15-től hatályos új Ptk. a megbízási típusú szerződések kapcsán bevezeti ezt a fogalmat a törvénykezésbe, létrehozva ezáltal a vagyonkezelési struktúrák keretrendszerét hazánkban. Az erre vonatkozó részletes rendelkezések a 2014.évi XV törvényben találhatók.

A bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába bocsájtja a vagyont azzal a céllal, hogy azt saját nevében, szerződés szerint a kedvezményezett javára kezelje. E háromszereplős ügylet kapcsán csak a bizalmi vagyonkezelő tulajdonjoga válik láthatóvá.

Ez a lehetőség kecsegtető lehet a külföldi tőke számára, mely az adóbevételek növekedését eredményezheti hazánkban.