Szakmai kisokos

A társasági adó egykulcsos, 9% – az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A társaság a nyeresége (adóalapja) után fizeti, az adóalapot pedig a számviteli eredményből, a törvényben meghatározott módosító tételekkel számítják.

Az általános áfakulcs 27%. Egyes termékekre és szolgáltatásokra kedvezményes kulcs vonatkozik (jellemzően 5% és 18%), például bizonyos élelmiszerekre, gyógyszerekre vagy szolgáltatásokra.

A cégautóadó a személygépkocsik után fizetendő adó, amely jellemzően a céges használatú vagy a költségelszámolás alá vont autókat érinti. Mértéke a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függ.

A fordított adózásnál nem az eladó, hanem a vevő számolja el az áfát – a vevő állapítja meg és vallja be a fizetendő és egyben levonható adót. Jellemzően a közösségen belüli B2B ügyleteknél és bizonyos belföldi ügyletekben (például egyes építőipari szolgáltatásoknál) alkalmazzák.

A globális minimumadó egy nemzetközi szabályrendszer, amely a nagy, multinacionális cégcsoportok számára minimális, 15%-os tényleges adószintet ír elő. A nagy árbevételű cégcsoportokat érinti, és célja az agresszív adótervezés visszaszorítása. A hazai magyar KKV-k túlnyomó részét nem érinti.

A helyi iparűzési adó a települési önkormányzatnak fizetett adó, amelynek alapja lényegében a nettó árbevétel, csökkentve bizonyos költségekkel. Mértékét az önkormányzat állapítja meg, egy törvényi felső korlát (jellemzően 2%) alatt.

A KATA a kisadózó egyéni vállalkozók tételes, egyszerűsített adója. A 2022-es átalakítás óta erősen korlátozott: jellemzően csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik magánszemélyeknek számláznak, és cégeknek nem. A feltételeket a hatályos szabály szerint kell megítélni.

A késedelmi pótlék a késve megfizetett adó után felszámított kamatjellegű teher. A mulasztási bírság a bevallási, adatszolgáltatási vagy egyéb kötelezettség elmulasztásáért kiszabott szankció. Mindkettő elkerülhető a határidők pontos betartásával.

A kettős adóztatási egyezmény két állam közötti megállapodás, amely rendezi, melyik ország adóztathat egy adott jövedelmet – így elkerülhető, hogy ugyanazt a jövedelmet két országban is megadóztassák. Különösen fontos a határon átnyúló foglalkoztatásnál és a nemzetközi cégcsoportoknál.

A kiküldetés a munkavállaló ideiglenes, más országban történő munkavégzése a munkáltató utasítására. Adó- és társadalombiztosítási szempontból kulcskérdés, hol keletkezik kötelezettség – ezt a kettős adóztatási egyezmények és az uniós koordinációs szabályok (például az A1 igazolás) rendezik.

A KIVA egy választható, egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Elsősorban a bérköltség-intenzív, növekvő kis- és középvállalkozásoknak lehet kedvező, mert a bérterheket kedvezőbben kezeli. A jogosultsági feltételeket évről évre érdemes ellenőrizni.

A közösségi adószám az uniós, határon átnyúló ügyletekhez szükséges azonosító. Erre van szükség ahhoz, hogy egy cég más tagállami partnerekkel adómentes közösségi értékesítést vagy beszerzést bonyolítson, a fordított adózás szabályai szerint.

B2B (üzleti partnernek) értékesítésnél az áfát gyakran a vevő rendezi a fordított adózás szabályai szerint. B2C (fogyasztónak) értékesítésnél a távértékesítés az OSS-rendszeren keresztül kezelhető. Magyar regisztráció jellemzően akkor kell, ha a cégnek Magyarországon van raktára vagy készlete.

A transzferár a kapcsolt vállalkozások (például egy cégcsoport tagjai) egymás közötti ügyleteiben alkalmazott ár. A szabályok szerint ennek a független felek között szokásos (piaci) árnak kell megfelelnie, és bizonyos értékhatár felett a transzferár-nyilvántartás elkészítése kötelező.

Az adójogi illetőség azt határozza meg, melyik állam jogosult egy jövedelem megadóztatására. A belföldi illetőségű magánszemély jellemzően a világjövedelme után adózik Magyarországon, a külföldi illetőségű csak a magyar forrásból származó jövedelme után. Az illetőséget a tartózkodási hely, a létérdekek központja és a kettős adóztatási egyezmények döntik el.

Az állandó telephely áfa- és adójogi fogalom: olyan tartós jelenlét (például saját, személyzettel működő iroda vagy raktár), amely már önálló adókötelezettséget keletkeztet az adott országban. Ha egy külföldi cég tevékenysége állandó telephelyet hoz létre Magyarországon, a puszta áfa-regisztráció már nem elég.

Az önellenőrzés az a lehetőség, hogy a cég a saját, korábban benyújtott bevallásában feltárt hibát maga javítja ki, mielőtt azt az adóhatóság észlelné. Az önellenőrzéssel elkerülhető a mulasztási bírság, bár önellenőrzési pótlék felmerülhet.

Az OSS uniós rendszer, amellyel a más tagállami fogyasztóknak történő távértékesítés (B2C) áfája a saját tagállamból, egyetlen bevallással rendezhető – egy közös, évi 10 000 eurós értékhatár felett. Így egy webshopnak nem kell minden célországban külön áfa-regisztrációt kérnie.

Az osztalék a társaság adózott eredményéből a tulajdonosnak kifizetett jövedelem. A magánszemély tulajdonosnál személyi jövedelemadó (15%), és bizonyos határig szociális hozzájárulási adó is terheli. Az osztalékról a legfőbb szerv dönt, a beszámoló elfogadásával.

A NAV-ellenőrzéskor az adóhatóság a bevallások és a nyilvántartások helyességét vizsgálja, dokumentumokat kér be, és megállapításokat tesz. A cégnek együtt kell működnie és határidőre adatot szolgáltatnia; a képviseletet és a kommunikációt érdemes a könyvelőre vagy adótanácsadóra bízni.

Az áfabevallás gyakorisága a cég méretétől és forgalmától függ: lehet havi, negyedéves vagy éves. A gyakoriságot az adóhatóság a forgalom alapján állapítja meg, és a bevallásnak, valamint az áfa megfizetésének szigorú határideje van.

Ha a cég Magyarországon adóköteles tevékenységet végez (itt értékesít vagy raktároz), de nincs itt állandó telephelye, magyar áfa-szám szükséges – cégalapítás nélkül. Amint a tevékenység állandó telephelyet keletkeztet, már letelepedés (fióktelep vagy leányvállalat) kell.

Az alap éves szabadság 20 munkanap, amely az életkorral és a gyermekek számával növekszik. Emellett a törvény szerinti munkaszüneti napok is járnak. A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, a munkavállalóval egyeztetve.

A minimálbér a legalacsonyabb kötelező munkabér, a garantált bérminimum pedig a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó minimum. Mindkettőt évente a kormány állapítja meg. (Az adott évi összegeket érdemes ellenőrizni.)

A havi úgynevezett 08-as bevallás (az adott évben az évszám és a „08” jelű nyomtatvány) a foglalkoztatót terhelő és a munkavállalótól levont adók és járulékok havi, munkavállalónkénti bevallása a NAV felé. A bérszámfejtés egyik központi kötelező bevallása, szigorú havi határidővel.

A munkáltatónak a munkavállalót a munkába lépés előtt be kell jelentenie az adóhatóság felé, a jogviszony megszűnésekor pedig ki kell jelentenie. Ez a bejelentés alapozza meg a munkavállaló biztosítotti jogviszonyát és az ellátásokra való jogosultságát.

A bruttó bér a munkaszerződésben rögzített, levonások előtti összeg. A nettó bér az, amit a munkavállaló ténylegesen kézhez kap: a bruttóból levonják a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. A kettő különbsége a munkavállalót terhelő közteher.

A cafeteria a béren felül adott juttatások rendszere, amelyből a munkavállaló választhat. Egyes elemei (például a SZÉP-kártya) kedvezményes adózásúak, ezért a munkavállalónak kedvezőbbek, mint az ugyanakkora bruttó bér. A juttatások adózása évről évre változhat.

A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások. A csed a szülés utáni időszakra, a gyed az azt követő gyermekgondozási időszakra jár, a jogszabályban meghatározott feltételekkel.

A felmondási idő az az időszak, ameddig a munkaviszony a felmondás közlése után még fennáll; hossza a munkaviszonyban töltött időtől függ. A végkielégítés a munkáltatói felmondás esetén, meghatározott szolgálati idő után járó egyszeri juttatás. Mindkettőt a Munka törvénykönyve szabályozza.

A jelenléti ív a munkaidő nyilvántartása: azt dokumentálja, mikor és mennyit dolgozott a munkavállaló. A bérszámfejtés és a munkajogi megfelelés alapja, mert ebből következik a bér, a túlóra, a szabadság és a távollétek elszámolása. A munkaidő nyilvántartása a munkáltató törvényi kötelezettsége.

A társadalombiztosítási kifizetőhely olyan munkáltató, amely maga állapítja meg és folyósítja a munkavállalóinak a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat (táppénz, csed, gyed), a hatóság helyett. A kifizetőhely gyorsabb és pontosabb ügyintézést tesz lehetővé a dolgozók számára.

A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között a Munka törvénykönyve szerint létrejövő jogviszony, amelyet írásba foglalt munkaszerződés alapoz meg. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább a munkakört, az alapbért és a munkavégzés helyét.

A próbaidő a munkaviszony kezdetén kiköthető időszak, amely alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt. Tartamát a Munka törvénykönyve korlátozza, és a munkaszerződésben kell kikötni.

A személyi jövedelemadó a magánszemély jövedelmét terhelő adó, Magyarországon egykulcsos, 15%. A munkabérből a munkáltató vonja le és utalja be. Bizonyos kedvezmények (például családi kedvezmény, fiatalok kedvezménye) csökkenthetik a fizetendő összeget.

A SZÉP-kártya a leggyakoribb béren kívüli juttatás: a munkáltató által feltöltött, meghatározott célokra (vendéglátás, szabadidő, szálláshely) felhasználható kártya, amely kedvezményes adózás alá esik. A juttatás éves kerete és feltételei jogszabályban meghatározottak.

A szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terhelő közteher, amelyet a munkavállaló bruttó bére után fizet – tehát nem a munkavállalótól vonják le, hanem a munkáltató fizeti a bér felett. Ez a munkaerőköltség egyik fő eleme.

A táppénz a keresőképtelenség (betegség) idejére járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelynek mértékét és időtartamát a társadalombiztosítási szabályok határozzák meg. A kifizetőhelyet működtető munkáltatónál az ellátást maga a kifizetőhely intézi.

A társadalombiztosítási járulék a munkavállalótól levont közteher, amely a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci ellátások fedezetét szolgálja. A bruttó bérből vonják le, és a munkavállaló ezzel szerez jogosultságot a társadalombiztosítási ellátásokra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás az idényjellegű mezőgazdasági, turisztikai vagy alkalmi munka kedvezményes, egyszerűsített közteherrel járó formája. A munkáltató egy egyszerű bejelentéssel és fix közteherrel foglalkoztathat, a részletes bérszámfejtési adminisztráció nélkül.

Az INT-es foglalkoztatás az a helyzet, amikor egy külföldi munkáltató magyar munkavállalót foglalkoztat Magyarországon anélkül, hogy itt cége lenne. A magyar adó- és járulékkötelezettséget magyar adóhatósági regisztráció mellett, magyar bérszámfejtéssel kell teljesíteni – így a szabályos foglalkoztatás cégalapítás nélkül is megoldható.

Az szja-bevallás a magánszemély éves személyi jövedelemadó-elszámolása. Magyarországon az adóhatóság adóbevallási tervezetet készít a rendelkezésére álló adatokból, amelyet a magánszemély elfogad vagy kiegészít. Bizonyos jövedelmeknél (például külföldi jövedelem) a magánszemélynek magának kell gondoskodnia a bevallásról.

A munkaerőköltség a bruttó bérből és az arra rakódó munkáltatói közterhekből áll. A munkavállalótól levonják a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, a munkáltató pedig szociális hozzájárulási adót fizet a bruttó bér után. (Az adott évi kulcsokat érdemes ellenőrizni.)

A bérpótlék a rendes munkaidőn túli vagy különleges körülmények közötti munkavégzésért járó többletdíjazás: ilyen a túlóra-, az éjszakai, a műszak- és a vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék. Mértéküket a Munka törvénykönyve határozza meg.

A könyvelőváltásnál az új könyvelő átveszi a nyitó és az évközi adatokat, szükség esetén felülvizsgálja a korábbi könyvelést, és rendezi a hibákat, mielőtt továbbvinné. Érdemes olyan időpontot választani, amely nem esik a zárási időszak csúcsára.

A beszámoló-készítő az a megfelelő képesítésű szakember, aki a cég éves beszámolójának összeállításáért felel, és akinek a nevét és nyilvántartási számát a beszámolón fel kell tüntetni. Ez a felelősség elkülönül a könyvvizsgálóétól: a beszámolót ő állítja össze, a könyvvizsgáló pedig utólag, függetlenül véleményezi.

A regisztrált mérlegképes könyvelő mérlegképes képesítéssel rendelkező szakember, aki szerepel a könyvviteli szolgáltatók hatósági nyilvántartásában, és így jogosult beszámolót összeállítani. A jogosultsághoz nyilvántartási szám és kötelező továbbképzés tartozik, és a beszámolón fel kell tüntetni a nevét és a számát.

A könyvelést közvetlenül alátámasztó bizonylatokat a hatályos szabály szerint legalább nyolc évig kell megőrizni. A beszámolót és a könyvviteli nyilvántartásokat szintén meg kell őrizni az előírt ideig.

A céltartalék a jövőben várható, de a fordulónapon összegében vagy időpontjában még bizonytalan kötelezettségekre képzett fedezet (például egy folyamatban lévő per várható kára). A céltartalék biztosítja, hogy a beszámoló óvatosan, a várható kockázatokkal együtt mutassa a helyzetet.

A feladás az a folyamat, amelynek során egy alrendszer adatai összesítve átkerülnek a főkönyvbe. Tipikus példa a bérfeladás (a bérszámfejtés eredménye a főkönyvbe) vagy a tárgyieszköz-nyilvántartás értékcsökkenési feladása.

A főkönyv a számlaosztályok szintjén, összesítve tartalmazza a könyvelést; az analitika ugyanezt részletesen, tételesen bontja (például partnerenként, eszközönként). A kettőnek egyeznie kell: az analitika összesített egyenlege megegyezik a hozzá tartozó főkönyvi számla egyenlegével.

A kettős könyvvitel az a könyvvezetési mód, amelyben minden gazdasági eseményt két oldalon (tartozik és követel) rögzítenek. A gazdasági társaságok kettős könyvvitelt vezetnek, és ez adja a mérleg és az eredménykimutatás alapját.

A kiegészítő melléklet a mérleg és az eredménykimutatás számait magyarázza és egészíti ki: bemutatja a számviteli politika lényeges elemeit, az értékelési módszereket és a számok mögötti fontos információkat. Segít abban, hogy a beszámoló olvasója valóban megértse a cég helyzetét.

A kontírozás az a művelet, amelynek során a könyvelő a gazdasági eseményt a megfelelő főkönyvi számlákhoz rendeli, tartozik és követel oldalon. Ez fordítja le a valós eseményt a számvitel nyelvére – ettől függ, hogy a tétel a helyes mérleg- vagy eredménysoron jelenik-e meg.

A könyvviteli leltár a mérleg fordulónapi tételeit tételesen alátámasztó kimutatás. A törvény szerint a mérleg minden tételét leltárral kell alátámasztani – akár mennyiségi felvétellel (készlet), akár a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel (követelések).

A könyvviteli szolgáltató az a személy vagy szervezet, amely üzletszerűen, ellenérték fejében látja el egy cég könyvvezetését és beszámolókészítését. A tevékenységet ténylegesen végző személynek regisztrált mérlegképes könyvelőnek vagy okleveles könyvvizsgálónak kell lennie. Egy könyvelőiroda tipikusan könyvviteli szolgáltató.

A könyvviteli zárlat egy időszak (hónap, negyedév, év) könyvelésének lezárása és egyeztetése: a főkönyvi egyenlegek megállapítása, az analitikák és a főkönyv egyeztetése, valamint a hiányzó tételek (elhatárolás, értékcsökkenés) rendezése. Ez adja a megbízható alapot a beszámolóhoz és a riportokhoz.

A mérleg a cég vagyonának pillanatképe a fordulónapon: egyik oldalon az eszközök (amivel a cég rendelkezik), a másikon a források (honnan van rá fedezet – saját tőke és kötelezettségek). A két oldal összege mindig megegyezik.

A szállító analitika a szállítói kötelezettségek partnerenkénti, tételes nyilvántartása: kinek, mennyivel és milyen határidőre tartozik a cég. A főkönyvi egyenleggel egyeztetni kell, és ez az alapja a fizetéseknek és a lejárt tartozások kezelésének.

A számviteli politika az a belső szabályrendszer, amelyben a cég rögzíti, hogyan alkalmazza a számviteli törvény választási lehetőségeit: az értékelési módszereket, az értékcsökkenés elszámolását, a lényegességi határokat. Ez biztosítja a következetes, évről évre összehasonlítható könyvelést.

A vevő analitika a vevői követelések partnerenkénti, tételes nyilvántartása: ki, mennyivel és mikorra tartozik a cégnek. A kintlévőségek kezelésének, a lejárt követelések figyelésének és az esetleges értékvesztés megítélésének az alapja.

Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogyan alakult a cég eredménye egy időszakban: a bevételek és a ráfordítások különbségeként. Ebből derül ki, hogy a cég nyereséges vagy veszteséges volt-e az adott évben.

Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök értékének tervszerű, az élettartam alatti fokozatos elszámolása költségként. Azt fejezi ki, hogy egy eszköz (gép, jármű, épület) az évek során elhasználódik, és ezt a beszámolóban évről évre megjelenítik.

Az időbeli elhatárolás biztosítja, hogy a bevételek és a költségek abban az időszakban jelenjenek meg, amelyhez gazdaságilag tartoznak – függetlenül attól, mikor történt a pénzmozgás. Például egy előre kifizetett éves biztosítást a hónapok között elosztva számolnak el.

A havi zárlat során a könyvelő egyezteti a bankszámlákat, ellenőrzi az áfa-analitikát, egyezteti a vevői és szállítói folyószámlákat, elszámolja az értékcsökkenést, rendezi az elhatárolásokat, és elkészíti a bevallásokat. Ettől lesz a cég naprakész, megbízható számokból dolgozó.

A vegyes tételek olyan könyvelési tételek, amelyek nem közvetlenül pénzmozgáshoz vagy számlához kötődnek, hanem belső, számviteli elszámolások: értékcsökkenés, időbeli elhatárolás, céltartalék-képzés, átvezetések, zárási korrekciók. Jellemzően a zárlatkor, a könyvelő szakmai megítélése alapján rögzítik.

A naptári évvel megegyező üzleti év esetén a beszámolót a következő év május 31-ig kell elektronikusan letétbe helyezni és közzétenni. A határidő elmulasztása szankciót, végső esetben az adószám törlését vonhatja maga után.

A cég mérete határozza meg a beszámoló formáját: a legkisebbeknél mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló, a kis- és közepes cégeknél egyszerűsített éves beszámoló, a nagyobbaknál éves beszámoló készül. A méret a mérlegfőösszeg, az árbevétel és a létszám alapján dől el.

Az éves beszámoló a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll; a nagyobb cégeknél üzleti jelentés is társul hozzá. Együtt adnak teljes képet a cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

A könyvvizsgálót a cég legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) választja, határozott időre, a személyében felelős könyvvizsgáló megnevezésével, és a megbízást a cégjegyzékbe is bejegyzik. A választásnál a függetlenség és az összeférhetetlenség szabályait be kell tartani.

A jelentős készlettel rendelkező cégeknél a könyvvizsgáló jelen van a fizikai leltározásnál: ellenőrzi a leltározás rendjét, saját mintát vesz a mennyiségek visszaméréséhez, és figyeli a fordulónapi elhatárolást. A cél annak megerősítése, hogy a beszámolóban szereplő készlet valóban létezik, a megadott mennyiségben.

A megbízás jellemzően négy szakaszból áll: tervezés (a cég és a kockázatok megismerése), közbenső vizsgálat (év közben, a folyamatok áttekintése), mérlegfordulónapi vizsgálat (a beszámoló tételes ellenőrzése) és zárás (a jelentés kiadása, vezetői visszajelzés). Az ütemezést a szerződés rögzíti.

Kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló társaság. A választott könyvvizsgáló minden esetben nevesített, kamarai tag, aki a munkájáért személyében is felel.

A függetlenség azt jelenti, hogy a könyvvizsgáló pártatlan, és nem áll a vizsgált céggel olyan kapcsolatban, amely befolyásolná a véleményét. Ezért nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet később saját magának kellene ellenőriznie – például ugyanannak a cégnek a könyvelését és a könyvvizsgálatát nem láthatja el egyszerre.

A jogi levél a cég ügyvédjétől kért írásos megerősítés a folyamatban lévő vagy fenyegető perekről, jogvitákról és a belőlük eredő függő kötelezettségekről. Ezzel győződik meg a könyvvizsgáló arról, hogy a beszámoló megfelelően kezeli a jogi kockázatokból eredő lehetséges kötelezettségeket.

A könyvvizsgálat a beszámoló független, szakértői vizsgálata: annak megítélése, hogy a beszámoló a számviteli szabályoknak megfelelően, lényeges hibától mentesen mutatja-e be a cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Eredménye a könyvvizsgálói jelentés, amelyben a könyvvizsgáló független véleményt mond. A vizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA) szerint végzik.

A könyvvizsgálati kockázat annak a veszélye, hogy a könyvvizsgáló téves véleményt ad egy lényegesen hibás beszámolóról. A könyvvizsgáló a tervezéskor felméri a kockázatokat, és az eljárásait oda összpontosítja, ahol a hibázás valószínűsége és hatása a legnagyobb.

A könyvvizsgálói jelentés a vizsgálat eredménye: a könyvvizsgáló írásos, független véleménye arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad-e. Ez az a dokumentum, amelyet a tulajdonosok, a bankok és a hatóságok elfogadnak a beszámoló hitelességének igazolásaként.

A könyvvizsgálat a lezárt beszámolóról ad független véleményt, jogszabályi keretben. Az átvilágítás egy tranzakció (felvásárlás, befektetés) előtt, a megbízó igényei szerint tárja fel a célcég kockázatait – nincs előírt formája, és nem véleményt, hanem kockázati jelentést ad.

A kötelező könyvvizsgálatot jogszabály írja elő. Az önkéntes könyvvizsgálatot a tulajdonos, egy bank vagy egy befektető kérésére végzik – például hitelkérelem, tőkebevonás vagy a tulajdonos biztonsága érdekében –, akkor is, ha a cég a törvény szerint nem kötelezett rá.

A közbenső vizsgálat év közben zajlik, és a folyamatokat, a belső kontrollokat és a főbb tranzakciókat tekinti át – ezzel elosztja a terhelést. A mérlegfordulónapi vizsgálat a lezárt beszámoló tételes ellenőrzése, az egyeztetésekkel és a visszaigazolásokkal együtt.

A lényegesség az a küszöb, amely felett egy hiba már befolyásolhatja a beszámoló felhasználóinak döntéseit. A könyvvizsgáló a tervezéskor lényegességi szintet állapít meg, és ehhez viszonyítja a feltárt eltéréseket. Nem fix szám, hanem a cég méretéhez igazított, szakmai megítélésen alapuló érték.

Mivel minden egyes tétel ellenőrzése nem lehetséges, a könyvvizsgáló a tételek egy reprezentatív mintáját vizsgálja, és ebből következtet a teljes sokaságra. A minta nagyságát és összetételét a kockázat és a lényegesség határozza meg.

A teljességi nyilatkozat (írásbeli vezetői nyilatkozat) a vezetés írásos megerősítése a könyvvizsgáló felé, hogy minden lényeges információt átadott, és hogy a beszámolóért a felelősség a vezetésé. A könyvvizsgálati bizonyíték része, jellemzően a jelentés kiadása előtt kérik be. Kiegészíti, nem helyettesíti a többi eljárást.

A going concern azt feltételezi, hogy a cég a belátható jövőben folytatja a működését. A könyvvizsgáló megvizsgálja, van-e olyan körülmény (például tartós veszteség, tőkevesztés), amely ezt kétségessé teszi, és ha igen, ezt a jelentésében jeleznie kell. Az elv a beszámoló egyik alapfeltevése.

A vezetői levél a könyvvizsgálat végén, igény szerint kiadott írásos összefoglaló, amelyben a könyvvizsgáló a feltárt észrevételeket és a belső kontrollokra vonatkozó javaslatait ismerteti. A kötelező véleményen túl üzleti szempontú visszajelzést ad a cég működésének javításához.

A visszaigazolók olyan eljárás, amelynek során a könyvvizsgáló közvetlenül egy független harmadik féltől kér írásos megerősítést egy egyenlegről. Jellemző esetei a vevői és szállítói egyenlegek megerősítése (körlevél), a banki visszaigazolás és a jogi képviselő megerősítése. Azért megbízható, mert a bizonyíték a cégtől függetlenül, közvetlenül a forrástól érkezik.

Az ISA-k a könyvvizsgálat nemzetközileg elfogadott szakmai szabályai, amelyeket Magyarországon is alkalmazni kell. Ezek határozzák meg, hogyan kell a könyvvizsgálatot megtervezni, végrehajtani és dokumentálni – így biztosítva, hogy a jelentés egységes, magas színvonalú alapokon nyugodjon.

A könyvvizsgálat általános szabály szerint akkor kötelező, ha a cég két egymást követő üzleti évben átlépi mindkét értékhatárt: az éves nettó árbevétel és az átlagos foglalkoztatotti létszám határát. (A hatályos, adott évi értékhatárokat érdemes ellenőrizni.) Emellett a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál és egyes szabályozott ágazatokban a könyvvizsgálat mindig kötelező.

A megbízás megfelelő indok nélkül nem szüntethető meg. A jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott véleménnyel kapcsolatos nézeteltérés nem elégséges ok a visszahívásra – ez a függetlenséget védi. A megbízás megszűnését jelenteni kell az illetékes szerv felé.

Négy alaptípus van: a minősítés nélküli (tiszta) vélemény, amikor a beszámoló megbízható; a korlátozott (minősített) vélemény, amikor konkrét, körülhatárolható hiba vagy korlátozás van; az elutasító vélemény, amikor a beszámoló lényegében nem ad valós képet; és a véleménynyilvánítás visszautasítása, amikor a könyvvizsgáló nem jutott elég bizonyítékhoz.

Nincs egységes lista- vagy fejenkénti ár, mert a munka mennyiségét a cég mérete és összetettsége határozza meg: a mérlegfőösszeg, az árbevétel, a tranzakciók száma, a leányvállalatok, a beszámolási keret (magyar vagy IFRS), valamint hogy első éves vagy folytatólagos megbízásról van-e szó.