A 2027-re tervezett adócsomag egyszerre tartalmaz munkavállalói adócsökkentést és több vállalkozói teher emelését. Bár a nagyvállalatokat érintő társaságiadó-változás kapta a legnagyobb figyelmet, a legtöbb hazai vállalkozás számára várhatóan nem ez lesz a legfontosabb újdonság.
Az innovációs járulék, a reklámadó, a cégautók adózása, a banki tranzakciók költsége és a munkabérek személyi jövedelemadója jóval szélesebb vállalkozói kört érinthet.
Fontos azonban, hogy a cikk írásakor még törvényjavaslatokról beszélünk. A kormány 2026. októberében nyújtotta be a következő évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el. A parlamenti tárgyalás során ezért a szabályok és a részletek még változhatnak. A legtöbb intézkedés tervezett hatálybalépése 2027. január 1.
Személyijövedelemadó: több munkavállaló nettó bére emelkedhet
A tervezet nem az általános, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsot csökkentené, hanem adójóváírást vezetne be az alacsonyabb és közepes jövedelmeknél.
A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál a tényleges szja-teher 9 százalékra csökkenne. A minimálbér felett az adójóváírás összege fokozatosan csökkenne, és körülbelül havi bruttó 680 ezer forintos jövedelemig lehetne érvényesíteni. A kormány számítása szerint a minimálbéren dolgozóknál ez havi 20 ezer forint körüli nettó béremelkedést jelenthet.
Munkáltatói oldalról ez önmagában nem jelent bérköltség-csökkenést, hiszen az adójóváírás a munkavállaló által fizetendő személyi jövedelemadót mérsékli.
A 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye a tervek szerint megmarad. Az anyák különféle személyijövedelemadó-mentességénél viszont havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnének be, amely felett már személyi jövedelemadót kellene fizetni.
A legtöbb vállalkozásnál maradhat a 9 százalékos társasági adó
A benyújtott javaslat szerint a társasági adó 15 százalékra emelkedne azoknál a vállalkozásoknál és vállalatcsoportoknál, amelyek éves bevétele eléri az 500 millió eurót. Az értékhatár alatt továbbra is a jelenlegi 9 százalékos adókulcs maradna érvényben.
Ez azt jelenti, hogy a magasabb kulcs a hazai kis- és középvállalkozások többségét közvetlenül nem érintené.
Nagyobb vállalatcsoportoknál viszont nem feltétlenül csak az adott magyar társaság saját bevételét kell majd vizsgálni. A csoporthoz tartozás is meghatározó lehet, ezért előfordulhat, hogy egy önmagában az értékhatár alatt maradó magyar társaság is az új szabály hatálya alá kerül.
A társaságiadó-kedvezmények rendszere is átalakulhat. Bővítenék a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezményeket, különösen akkor, ha a vállalkozás magyar kisvállalkozástól, egyetemtől vagy kutatóhelytől rendel meg kutatás-fejlesztési szolgáltatást.
Ezzel párhuzamosan megszűnne a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó korábbi társaságiadó-kedvezmény. Az amatőrsport támogatására ugyanakkor új kedvezményt vezetnének be.
Az innovációs járulék emelése több középvállalkozást érinthet
A tervek szerint az innovációs járulék jelenlegi 0,3 százalékos mértéke 0,5 százalékra emelkedhet. Ez ugyan csupán 0,2 százalékpontos változásnak tűnik, a ténylegesen fizetendő járulék összege azonban változatlan adóalap mellett körülbelül kétharmadával nőne. A mikro- és kisvállalkozások mentessége várhatóan megmarad.
A benyújtott adócsomagról szóló hivatalos tájékoztatás már az innovációs járulék számításának változásáról is beszámol. A pontos hatás ezért csak a végleges szabályok és a részletes számítási mód ismeretében állapítható majd meg.
A járulékemelés a középvállalkozások számára akkor is érdemi költségnövekedést jelenthet, ha a társaság nyeresége alacsony. Az innovációs járulék ugyanis nem közvetlenül a vállalkozás számviteli eredményéhez igazodik.
Az érintett vállalkozásoknak ezért érdemes ellenőrizniük a vállalkozás méret szerinti besorolását, különösen akkor, ha kapcsolt vállalkozásokkal rendelkeznek. A besorolásnál ugyanis nem minden esetben elegendő kizárólag az adott társaság saját adatait figyelembe venni.
Változhat a kiskereskedelmi adó
A kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál új adósáv jelenhet meg.
A tervezett szabályok szerint az adóalap:
- egymilliárd forintig továbbra is adómentes maradna;
- egymilliárd és 50 milliárd forint közötti részére 0,45 százalékos adókulcs vonatkozna;
- 50 milliárd forint felett a korábban bejelentett tervek alapján a jelenlegi adókulcsok maradnának érvényben.
A módosítás tehát nem kizárólag a nagy üzletláncokat érintheti. Az egymilliárd forintos adóalapot meghaladó közepes kereskedelmi vállalkozásoknál is megjelenhet az új fizetési kötelezettség.
A számításnál a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokra is figyelni kell. Emiatt előfordulhat, hogy az adott társaság önálló árbevétele alapján még az adómentes sávba tartozna, vállalatcsoporti szinten azonban már adófizetési kötelezettség keletkezik.
Visszatérhet a reklámadó
A reklámadó jelenlegi, ténylegesen nulla százalékos terhelése 2027-től megszűnhet. A benyújtott törvényjavaslat sávos adózást vezetne be:
- az első 500 millió forint reklámbevétel adómentes lenne;
- az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5 százalék;
- a 10 és 40 milliárd forint közötti bevételrészre 4,5 százalék;
- a 40 milliárd forint feletti bevételrészre 7,5 százalék adó vonatkozna.
A rendszer sávos lenne, vagyis a magasabb kulcs nem a társaság teljes reklámbevételére, hanem csak az adott sávba eső részre vonatkozna.
A reklámadó közvetlenül elsősorban a reklámközzétevőket érinti, de a hirdetést megrendelő vállalkozásoknak is érdemes figyelniük a változást. Újra jelentősége lehet a közzétevők nyilatkozatainak, a reklámszerződések tartalmának és annak, hogy a szolgáltatók milyen mértékben hárítják át az adóterhet ügyfeleikre.
Ezért a reklámadó visszatérése azoknak a vállalkozásoknak is többletköltséget vagy adminisztrációt okozhat, amelyek maguk nem válnak az adó alanyává.
Cégautóadó és gépjárműadó: több cégautó esetén nőhet az adóteher
A tervek szerint az első, nem nagy teljesítményű cégautó esetében továbbra is levonható maradna a gépjárműadó a cégautóadóból. A második cégautótól azonban megszűnne ez a levonási lehetőség. Emellett a nagy teljesítményű személygépkocsik után fizetendő cégautóadó is emelkedhet.
A változás nemcsak a nagy gépjárműflottával rendelkező társaságokat érintheti. Már azoknál a kisebb és közepes vállalkozásoknál is megjelenhet a többletköltség, amelyek működésükhöz kettő vagy több személygépkocsit használnak.
A részletszabályokból kell majd kiderülnie, hogyan határozzák meg az első és a további cégautókat, illetve hogyan kell eljárni évközi beszerzés, értékesítés vagy a gépjárművek cseréje esetén.
Emelkedhetnek a banki tranzakciós illetékek
A benyújtott javaslat szerint a nagyobb pénzügyi műveleteknél növekedne a tranzakciós illeték. Ezzel párhuzamosan a lakossági átutalások illetékmentes értékhatárát 150 ezer forintra emelnék.
A vállalkozások szempontjából elsősorban az lesz a kérdés, hogy a pénzintézetek az emelkedő illetékterhet milyen mértékben építik be a bankszámlavezetési és tranzakciós díjakba.
Egyes ágazatok és termékek adóterhei is növekedhetnek
A tervezett adócsomag magasabb közterheket irányoz elő többek között az energiaipari vállalkozásoknál, a bankoknál, a biztosítóknál, a bányászati tevékenységet végző cégeknél és egyes környezetterhelő tevékenységeknél. Emelkedhet továbbá bizonyos dohánytermékek és magasabb alkoholtartalmú italok adóterhe is.
Hogyan érdemes a vállalkozásoknak felkészülniük a 2027-es adóváltozásokra
Mivel egyelőre törvényjavaslatokról van szó, még korai lenne végleges adószámításokat készíteni. A változások fő iránya azonban már látható, ezért a 2027-es üzleti tervezés során érdemes több lehetséges forgatókönyvvel számolni.
A végleges szabályok elfogadása után ezért nemcsak az egyes adónemeket érdemes külön-külön megvizsgálni, hanem azt is, hogy a változások összességében hogyan érintik a vállalkozás 2027-es eredményét és pénzforgalmát.
Jelen összefoglaló a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatok és a hozzájuk kapcsolódó, 2026. október 28-ig megjelent hivatalos tájékoztatások alapján készült. A parlamenti tárgyalás során a tervezett szabályok még módosulhatnak. A cikk általános tájékoztatásnak minősül, és nem helyettesíti az egyedi adózási helyzet vizsgálatát.