Tao vagy kiva 2027-ben: melyikkel járhat jobban a vállalkozás?

Tao vagy kiva 2027-ben: melyikkel járhat jobban a vállalkozás

Az év végi üzleti tervezés során felmerülhet a kérdés: továbbra is a társasági adó szabályai szerint működjön a vállalkozás, vagy érdemes áttérnie a kisvállalati (KIVA) adóra?

Nem két adókulcsot kell összehasonlítani

Erre nincs minden cégre érvényes válasz. A két adózási forma eltérő logikára épül, ezért nem elegendő önmagában a 9 százalékos társaságiadó-kulcsot a 10 százalékos kiva kulcsával összehasonlítani.

A döntést elsősorban a

  • bérköltség,
  • a várható eredmény,
  • az osztalékfizetés,
  • a beruházási tervek
  • és az igénybe vehető adókedvezmények határozzák meg.

A megfelelő választással jelentős megtakarítás érhető el, egy rosszul időzített áttérés azonban többletadót és számottevő adminisztrációt is okozhat. Ezért az adózási forma felülvizsgálatát nemcsak egyszer, a vállalkozás indulásakor érdemes elvégezni, hanem minden jelentősebb üzleti változás előtt.

Miben különbözik a tao és a kiva?

A társasági adó mértéke főszabály szerint 9 százalék. Alapja a számviteli adózás előtti eredmény, amelyet a társasági adóról szóló törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani.

A taoalany vállalkozás ezen felül a munkabérek és más érintett személyi jellegű kifizetések után főszabály szerint 13 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet, figyelembe véve az esetlegesen érvényesíthető kedvezményeket.

A kiva ezzel szemben 10 százalékos adó, amely a társasági adót és a vállalkozást terhelő szociális hozzájárulási adót egyaránt kiváltja. A kiva nem helyettesíti a munkavállalót vagy a tulajdonost terhelő személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, illetve az osztalék után magánszemélyként fizetendő közterheket.

A két rendszer különbségét ezért leegyszerűsítve így érdemes megközelíteni:

  • a tao elsősorban az adózás előtti eredményt terheli, miközben a bérek után külön szociális hozzájárulási adót kell fizetni;
  • a kiva alapját főként a személyi jellegű kifizetések, valamint a tőke- és osztalékműveletek alakítják;
  • a vállalkozásban maradó, fejlesztésre fordított nyereség főszabály szerint nem növeli a kiva alapját;
  • a jóváhagyott osztalék viszont jellemzően növeli azt.

Mikor lehet kedvezőbb a kiva?

A kiva egyik legkönnyebben számszerűsíthető előnye a bérekhez kapcsolódik

A taoalany vállalkozást főszabály szerint 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli, míg a kiva kulcsa 10 százalék.

Ez első megközelítésben három százalékpontnyi különbséget jelenthet az érintett személyi jellegű kifizetéseknél. Évi 100 millió forintos, teljes egészében az összehasonlításban figyelembe vehető bértömeg mellett a különbség akár 3 millió forint lehet, mielőtt a két rendszer további adóalap-elemeit is számításba vennénk.

A tényleges előny ennél kisebb vagy nagyobb is lehet. Befolyásolhatják például:

  • a szociális hozzájárulási adóból vagy a kivából érvényesíthető foglalkoztatási kedvezmények;
  • a tulajdonos személyes közreműködésére tekintettel fizetett jövedelem;
  • a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások;
  • az osztalékfizetés;
  • a tőkeemelés vagy tőkekivonás;
  • a pénztárállomány változása.

A kiva ezekben az iparágakban előnyös

A béreket érintő különbség miatt a kiva elsősorban a munkaerő-intenzív vállalkozásoknál lehet vonzó. Ilyenek lehetnek például a szolgáltatócégek, az informatikai fejlesztők, a mérnökirodák, a marketingügynökségek, az egészségügyi szolgáltatók vagy a nagyobb alkalmazotti létszámmal működő kereskedelmi társaságok.

A cég a nyereséget visszaforgatja a vállalkozásba

A tao rendszerében az adóköteles eredmény után akkor is meg kell fizetni a társasági adót, ha a tulajdonos nem veszi ki a nyereséget, hanem azt a vállalkozásban hagyja.

A kiva más logikát követ. A vállalkozás működésében maradó, fejlesztésre vagy készletek beszerzésére fordított eredmény főszabály szerint nem növeli az adóalapot. Emiatt a kiva kedvező lehet azoknak a növekedési szakaszban lévő cégeknek, amelyek:

  • gépet vagy más tárgyi eszközt vásárolnak;
  • új telephelyet vagy üzletágat indítanak;
  • jelentősen bővítik a készleteiket;
  • digitalizációs vagy kapacitásbővítő beruházást hajtanak végre;
  • a következő években nem terveznek jelentős osztalékot fizetni.

A kiva veszteségelhatárolási szabályai bizonyos feltételekkel azt is lehetővé teszik, hogy az új beruházásokhoz kapcsolódó összeg a személyi jellegű kifizetésekből álló minimum-adóalappal szemben is figyelembe vehető legyen.

Fontos ugyanakkor, hogy önmagában egy beruházás nem jelenti automatikusan azt, hogy a kiva lesz kedvezőbb. A finanszírozás módját, az eszköz beszerzésének időpontját, az esetleges tőkebevonást és a későbbi osztalékfizetést együtt kell modellezni.

Mikor maradhat kedvezőbb a tao?

A tulajdonosok rendszeresen jelentős osztalékot vesznek ki

A kiva egyik legfontosabb sajátossága, hogy a jóváhagyott fizetendő osztalék főszabály szerint növeli az adóalapot. Ha a tulajdonosok minden évben kiveszik a megtermelt nyereség jelentős részét, a kiva beruházásokat és eredmény-visszaforgatást támogató előnye mérséklődhet, vagy teljesen el is tűnhet.

A tao rendszerében az adóval már terhelt eredményből jóváhagyott osztalék a társaságnál főszabály szerint nem eredményez újabb társaságiadó-fizetési kötelezettséget.

Mindkét rendszerben külön kell megvizsgálni a magánszemély tulajdonost terhelő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót. Ezeket a kiva nem váltja ki.

Az összehasonlításnál az is lényeges, hogy az osztalék melyik időszak eredményéből származik. A kivaalanyiság előtti időszakban keletkezett eredménytartalékból jóváhagyott osztalékra speciális szabályok vonatkozhatnak, ezért nem elegendő kizárólag a tárgyévi osztalék összegéből kiindulni.

Kevés munkavállalóval magas nyereséget termel a cég

Alacsony bérköltség és magas eredmény esetén kisebb lehet a kiva béreken elérhető előnye. Ha a tulajdonosok emellett a nyereséget rendszeresen osztalékként kiveszik, a tao sok esetben kedvezőbb eredményt adhat.

Ez lehet jellemző például olyan vállalkozásoknál, amelyek:

  • kevés munkavállalóval működnek;
  • főként alvállalkozókat vesznek igénybe;
  • jelentős árréssel dolgoznak;
  • kevés új beruházást terveznek;
  • a nyereség nagy részét rendszeresen felosztják.

Az alvállalkozói díj önmagában nem személyi jellegű kifizetés. Ezért két azonos árbevételű szolgáltatócég közül egészen más eredményt kaphat az, amelyik saját munkavállalókkal dolgozik, mint az, amelyik a feladatokat vállalkozóknak szervezi ki.

A vállalkozás jelentős tao-kedvezményt tud igénybe venni

A társasági adó rendszerében több olyan adóalap-csökkentő tétel és adókedvezmény érhető el, amely a kivában nem vagy nem ugyanúgy használható fel.

Ilyen lehet többek között:

  • a fejlesztési adókedvezmény;
  • a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény;
  • az energiahatékonysági célú beruházások és felújítások kedvezménye;
  • egyes támogatásokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó adóelőny;
  • a korábban keletkezett elhatárolt veszteség felhasználása.

Előfordulhat, hogy egy beruházó vállalkozásnak elméletben kedvező lenne a kiva, de a tao alatt rendelkezésére álló adókedvezmény miatt mégis a társasági adózás biztosít alacsonyabb tényleges terhet.

A helyi iparűzési adót is bele kell tenni a számításba

A kivaalanyok a helyi iparűzési adó alapját egyszerűsített módon is meghatározhatják. Ebben az esetben a hipaalap a kivaalap 120 százaléka.

Az egyszerűsített módszer adminisztrációs előnyt jelenthet, de nem automatikusan ez eredményezi a legalacsonyabb iparűzési adót.

Ha a vállalkozásnak a nettó árbevételéhez képest jelentős:

  • anyagköltsége;
  • eladott áruk beszerzési értéke;
  • közvetített szolgáltatása;
  • alvállalkozói teljesítése van, akkor az általános szabályok szerinti hipaalap akár alacsonyabb is lehet a kivaalap 120 százalékánál.

Ezért az összehasonlítás során legalább két számítást érdemes elkészíteni:

  1. mennyi lenne a helyi iparűzési adó az általános szabályok alapján;
  2. mennyi lenne a kivaalap 120 százalékát alkalmazva.

Ugyanez igaz az innovációs járulékra is azoknál a vállalkozásoknál, amelyek annak megfizetésére kötelezettek. A 2027-re benyújtott adócsomag ennek szabályait és mértékét is érintheti, ezért a végleges számítást az elfogadott rendelkezések alapján kell majd elvégezni.

Kik választhatják a kivát?

A 2026-tól hatályos szabályok szerint a kiva választásának legfontosabb mérethatárai jelentősen emelkedtek.

Főszabály szerint akkor választható, ha:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladja meg a 100 főt;
  • a bevétel várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot;
  • a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd forintot.

A létszámot és a bevételt a kapcsolt vállalkozások adataival együtt kell vizsgálni. Ez különösen a cégcsoportba tartozó, illetve külföldi tulajdonossal rendelkező magyar társaságoknál lehet lényeges.

A kivaalanyiság fennmaradásánál magasabb, főszabály szerint 200 fős létszám- és 12 milliárd forintos bevételi korlát érvényesül. A belépési és bennmaradási feltétel tehát nem azonos.

A számszerű határok mellett további feltételeket is ellenőrizni kell. Nem választhatja például automatikusan minden vállalkozás a kivát, és problémát jelenthet többek között az eltérő üzleti év, az ellenőrzött külföldi társasággal fennálló kapcsolat, egy korábbi adószám-törlés vagy bizonyos adótartozás.

A jogosultságot ezért nem célszerű kizárólag az árbevétel és a létszám alapján megítélni.

Tao után év közben is választható a kiva

A taoalany vállalkozás nemcsak január 1-jével, hanem év közben is áttérhet a kivára. A kivaalanyiság főszabály szerint a választás Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentését követő hónap első napján kezdődik.

Az évközi váltással ugyanakkor lezárul a korábbi üzleti év. Emiatt:

  • évközi beszámolót kell készíteni;
  • teljesíteni kell a kapcsolódó társaságiadó-bevallási kötelezettségeket;
  • rendezni kell a taoelőleget;
  • meg kell vizsgálni az elhatárolt veszteségeket és a korábban igénybe vett kedvezményeket;
  • számba kell venni az áttéréshez kapcsolódó egyéb adóalap-tételeket.

Az évközi áttérés tehát jogilag lehetséges, de nem feltétlenül praktikus. Ha nincs sürgető gazdasági ok, az év eleji váltás számviteli és adminisztrációs szempontból rendszerint könnyebben kezelhető.

Kiváról taóra váltás: ezekre a érdemes figyelni a kivaalanyiság megszűnésekor

Kiváról taóra csak szűk időszakban lehet áttérni

A kivaalany vállalkozás, ha a következő év január 1-jétől taoalannyá szeretne válni, a kijelentkezését az adóév december 1. és december 20. között jelentheti be.

A 2027. január 1-jei váltásnál ezért a bejelentésre 2026. decemberében kell figyelni. A megadott határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

A kivaalanyiság megszűnése további terhekkel járhat

A kilépés előtt nem elegendő csak a következő évi várható adóterhet kiszámítani. A kivaalanyiság megszűnésekor áttérési különbözet keletkezhet, és speciális szabályok alkalmazandók többek között a kiva időszaka alatt beszerzett vagy előállított immateriális javakra és tárgyi eszközökre is.

Visszatérés a KIVA hatálya alá: 24 hónapos korlátozás

Ha a kivaalanyiság megszűnik, az adónem a megszűnéstől számított 24 hónapon belül főszabály szerint nem választható újra. Ezért a kilépés nem olyan döntés, amelyet néhány hónappal később következmények nélkül vissza lehet fordítani.

Öt kérdés, amelyet az ügyvezetőnek érdemes feltennie

Az adózási forma felülvizsgálatakor legalább az alábbi kérdésekre kell számszerű választ adni:

  1. Mekkora lesz a következő két-három év várható bértömege?
    Nemcsak a jelenlegi bérekkel, hanem a tervezett létszámbővítéssel, béremeléssel és juttatásokkal is számolni kell.
  2. A nyereséget bent hagyják vagy osztalékként kifizetik?
    A kiva inkább a visszaforgatást, a tao pedig sok esetben az adózott eredményből történő rendszeres osztalékfizetést kezeli kedvezőbben.
  3. Milyen beruházások várhatók?
    Az időzítés, a finanszírozás és az eszköz jellege egyaránt befolyásolhatja a számítást.
  4. Van-e felhasználható tao-kedvezmény vagy elhatárolt veszteség?
    Ezek figyelmen kívül hagyása jelentősen torzíthatja az összehasonlítást.
  5. Milyen egyszeri adó- és adminisztrációs hatása lenne az áttérésnek?
    Ide tartozhat az évközi beszámoló, az áttérési különbözet, a korábbi kedvezmények rendezése és a könyvelési többletmunka.

A végső döntést mégsem érdemes általános ökölszabály alapján meghozni. Ugyanaz a vállalkozás egyik évben jelentős előnyt érhet el a kivával, néhány évvel később pedig a megváltozott osztalékpolitika, beruházási terv vagy létszám miatt már a tao lehet kedvezőbb.

Az év végi adótervezés ezért jó alkalom arra, hogy az ügyvezetés a könyvelővel ne csak a következő bevallásról, hanem a vállalkozás következő két-három évéről is egyeztessen.

 

Jelen összefoglaló a 2026. november 16-án ismert szabályok, a 2027-re benyújtott törvényjavaslatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-os tájékoztatói alapján készült. A 2027-re vonatkozó rendelkezések a jogalkotási folyamat során még módosulhatnak. A cikk általános tájékoztatásnak minősül, és nem helyettesíti a vállalkozás egyedi adatain alapuló, többéves adószámítást.


Segítségre van szüksége a döntéshozatalhoz?

Keressen minket bátran kérdéseivel! Örömmel segítünk.

Kapcsolatfelvétel