2024. január 1-től jelentős változások léptek életbe a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek, mint például bónuszok és jutalmak, szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettségében. Ezek a változások azokat a munkavállalókat érintik, akik korábban Magyarországon teljesített munkájuk után később, már egy másik Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamban biztosítottként kapnak juttatásokat.

Gyakran fordult elő, hogy a magyar foglalkoztató utólag, a munkavállaló magyarországi biztosítási jogviszonyának megszűnése után fizetett ki valamilyen jövedelmet, amely Magyarországon így már nem volt adóköteles. A változások értelmében, ha egy juttatás a magánszemély magyarországi biztosítási jogviszonya alatt teljesített munkára tekintettel történik, akkor annak jövedelme – függetlenül a kifizetés időpontjától – a társadalombiztosítási járulék alapját képezi. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a juttatás időpontjában a munkavállaló már egy másik EGT tagállamban van biztosítva.

Az új szabályok szerint, ha a jövedelem kifizetése egy olyan időszakra tekintettel történik, amely alatt a munkavállaló Magyarországon volt biztosítva, akkor ez a jövedelem a szociális hozzájárulási adó alapját is képezi, még akkor is, ha a jövedelem kifizetésekor már egy másik tagállamban biztosított a személy.

Ez a változás biztosítja a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adók összehangolását, valamint a korábbi munkavégzés után később kifizetett jövedelmek adózási kötelezettségének világos meghatározását. A változások célja az adózás egyértelműségének és a munkavállalói mobilitás adókövetkezményeinek átláthatóbbá tétele.

Az állásfoglalás részletei az NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-133/2024. számú dokumentumában, valamint a Pénzügyminisztérium tájékoztatásában találhatók meg.