A kerekasztal-beszélgetés vezetésére ügyvezetőnket, Killik Lászlót kérték fel, hozzá csatlakozott BPO-s kolléganőnk, Czabán Vera az Y generáció képviselőjeként, illetve Gárdus Zsuzsanna az IT Jobs ügyvezető igazgatója és Bencze Róbert a PwC közép-kelet-európai HR-tanácsadás igazgatója.

Ma már az, hogy mennyire vonzó egy cég, csak a 30. legfontosabb szempont a munkakeresők számára. 20 éve még motivációt jelentett bekerülni egy könyvvizsgáló céghez, most viszont az már nem elég önmagában, ha egy cég menőnek számít, a szakmának kell vonzónak és értékesnek lennie, ugyanis a fiatalok eszerint döntenek. Bár könyvvizsgálónak lenni manapság is kétségkívül értékkel bíró és menő, a fiatalok körében mégis kevesen osztják ezt a nézetet. Hogy jutottunk el ide? Mi változott és miben lenne szükség változtatásokra?

Abban egyhangúan egyetértettek a jelenlévők, hogy az Y generációból érkező utánpótlás már máshogy áll a munkavállaláshoz, mint a korábbi generációk: számukra sokkal fontosabb, hogy tudják, a munkájukkal értéket teremtenek, sokkal nagyobb igényük van részt venni a munkafolyamatokba, a flexibilitás valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly pedig alapvető elvárásuk.
A beszélgető partnerek azonban azt is egyhangúan megállapították, hogy a könyvvizsgáló cégek számára a generáció igényei valójában nem okoznak problémát: ezeket az igényeket összeegyeztethetőnek tartják a cégek munkarendjével, a technológiai hátteret biztosítottnak tartják, illetve saját tapasztalatukból tudják, hogy maga a könyvvizsgálói munkakör is nagyban összecseng ezekkel az elvárásokkal: izgalmas és folyamatos fejlődési lehetőséget nyújt, értékteremtő, sőt, kifejezetten kelendő és elit szakmát jelent.

Akkor hol lehet a baj? Valahol ott, hogy a potenciális könyvvizsgálójelöltek nem is tudnak arról, hogy ők könyvvizsgálók akarnak lenni.
Napjaikban már ott tartunk, hogy a pénzügyi, számviteli képzésen résztvevők többsége sincs tisztában azzal, hogy mi fán terem a könyvvizsgálói szakma. Pedig könyvvizsgálónak lenni a mai napig presztízsértékkel bír.

Vagy az Y generáció képviselőjét idézve: „Senki sem tudja, hogy a könyvvizsgálat szexi”. Ha nincs az otthonról hozott példa, ha az egyetemen, főiskolán se hallanak a fiatalok a szakma létezéséről, akkor nem is tudják meg, hogy miről maradnak le. Pedig rendkívül fontos – a tájékoztatás és kommunikáció mellett –  az is, hogy ezek az információk a megfelelő időben jussanak el a fiatalokhoz. Ahhoz ugyanis, hogy valaki könyvvizsgáló lehessen, 6 évig kell tanulnia. Sok fiatal, ha ismerné a könyvvizsgálói munka rejtelmeit, izgalmas világát és hogy megfelelő tapasztalattal milyen karrierlehetőségeket rejt magában ez a szakma, akkor szívesen fektetne bele ennyi időt, és tenne ennek elérésért. Így pedig – a vágyainak és elképzeléseinek megfelelően – a karrierjében is előre tudna jutni, ami szintén nagyon fontos szempontja a pályaválasztásnak.

A beszélgetés végén a meghívottak arra jutottak, hogy erre a helyzetre az oktatás „on the job-bá” és/vagy modulárissá való átalakítása jelentene megoldást, és abban is egyetértettek, hogy a szakma márkaépítésére nagy szükség van. A korral haladni kívánó könyvvizsgáló cégek láthatóan tesznek az ügy érdekében, de fontos tanulság, hogy közösen is kell tenni a szakmáért: nem elég a saját brand építése, a szakma gazdag tartalmát, a benne rejlő értékeket és a „menőségét” is el kell tudni juttatni a fiatalokhoz, mégpedig a számukra pályaválasztás szempontjából megfelelő időben.