Tavaly két kollégánk is elérte a 20 éves mérföldkövet: Kovács Ildikó és Szőke-Solymosi Éva két évtizede erősítik a csapatunkat, és munkájukkal, személyiségükkel, szakmai alázatukkal meghatározó részévé váltak a cég történetének.

A hosszú távú elköteleződés ma ritka kincs, és számunkra büszkeség, hogy két olyan munkatársat is köszönthetünk, akik húsz éven át velünk együtt fejlődtek, formálták a szervezetet, és stabil pontot jelentettek ügyfeleink és kollégáink számára is.

Következzen Szőke- Solymosi Évi szakmai útja nálunk:

20 éve velünk: Szőke-Solymosi Évi története

20 év egy munkahelyen ma már igazi ritkaság. Büszkeséggel tölt el minket, hogy kollégánk, Szőke-Solymosi Évi immár két évtizede erősíti a BPO-TAX Adó és Könyvviteli Szolgáltató Kft-t szakértelmével, stabilitásával.

Évi adó és könyvviteli szakértőként nélkülözhetetlen tagja a csapatnak.

Egy ilyen mérföldkő jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk a kezdetekre, beszélgessünk a változásokról, és arról, hogyan lehet húsz éven át lelkesedéssel és professzionalizmussal jelen lenni ugyanazon a munkahelyen.

Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre? Milyen volt az első napod nálunk?

Számomra ez egyfajta születésnapi ajándék is volt, ugyanis a születésnapom előtti napon kezdtem el dolgozni a „BPO-TAX Adó és Könyvviteli Szolgáltató Kft-t-nél.

Teljesen kezdőként kerültem a céghez, gyakorlatilag még akkor tanultam csak ezt a szakmát, de jó érzés volt, hogy tapasztalat nélkül is felvettek és tanítottak, ami az iskolai tanulás mellett nagyon jó volt, hogy láttam az elmélet mellett a gyakorlati részt is

Akkoriban még csupán 10-en voltunk, és a Nagy Lajos irodában nagyjából egy irodában elfért az egész cég.

Jó volt a közösség, és negyedévente a negyedéves áfa időszak után ún. ÁFA after partyra mentünk – beszélgetni, együtt lenni és kipihenni a negyedév okozta fáradalmakat.

Mi volt az első feladat vagy projekt, ami igazán megmaradt benned?

Az egyik kollégám távozása után én vettem át néhány céget, akiknek a közvetlen kapcsolattartója lettem. Már ekkor belekóstolhattam a riportolásba vagy akár az angol nyelvű kapcsolattartásba. Igaz, ekkor még kaptam segítséget ezekhez (és az nem a ChatGPT volt), de nagyon nagy büszkeséggel töltött el, hogy már ilyen felelősségteljes feladatot is rám bíztak. Ez a feladat nemcsak szakmailag adott sokat, hanem önbizalmat is: megerősített abban, hogy helyem van itt, és számítanak rám.

Mi az, ami miatt 20 éve kitartasz a cég mellett?

A folyamatos fejlődési lehetőség, illetve az, hogy minden évben – a szezon kezdetén – kitűztem magamnak újabb célokat, amiket igyekeztem elérni.

Megvolt a támogató környezet, akikhez tudtam fordulni, ha elakadtam és sokat tanultam ezekből is.

És amikor néhány évre elmentem szülési szabadságra, akkor is megmaradt a kapcsolatom a céggel és örömmel fogadtak vissza.

Mi változott a legtöbbet a szakmában azóta, hogy csatlakoztál?

A technika. Akkoriban még nem volt Ügyfélkapu, Cégkapu és elektronikus beküldés. A bevallásokat és beszámolókat is papír alapon kellett beadni.

Ehhez az ügyfelek bejöttek, aláírták a beadandókat, majd a határidő napján 3-4-en összeálltunk (jellemzően az asszisztensek), szétosztottuk magunk közt a bevallásokat és elindultunk a 4 APEH   felé: észak-budapesti, dél-budapesti, kelet-budapesti és pest megyei kirendeltségekbe, hogy a 2 példányokban magunkkal vitt bevallásokat leadjuk, aminek az egyik darabját lepecsételve visszakaptuk. Anno azon versenyeztünk, hogy ki ér vissza az irodába a legkorábban.

De így adtuk le a NYENYI adatszolgáltatásokat is még floppy lemezen és a beszámolókkal is két bőrönddel felszerelve indult el a kolléganő, hogy elvigye az Igazságügyi Minisztériumba és a Cégbíróságra.

Ezek mellett még messze voltunk a papírmentes irodától is. A havi könyvelési anyagokat az ügyfelek papír alapon hozták be személyesen, vagy postán, futárral küldték be vagy olyan is volt, hogy mi mentünk el a céghez az anyagokért. Ez is az első feladataim egyike volt annak idején.

Van olyan eredmény vagy pillanat, amire különösen büszke vagy?

Talán két ilyen is van.

Az egyik az, hogy az angol nyelvű kommunikációban a csak írásbeliről nagyjából 1 hét alatt csöppentem bele a szóbeli kommunikációba. Valahogy úgy alakult, hogy egy hét alatt kellett élőben találkozni egy ír ügyféllel – ott még Laci vezetői segítségével, majd telefonon beszélni egy másik szintén angol vagy ír ügyféllel, és végül másik kedves angol ügyfél házaspárral személyesen beszélni, de akkor már egyedül.

Ez a hét nekem akkora lökést adott ott, hogy sokkal kevesebb izgalommal tudtam már kezelni az angol kommunikációt.

A másik pedig, hogy kb. 10 éve érkezett hozzánk egy nagy cég, akinek a könyvelését kellett átvennünk, újra könyvelni egy egész évet, közben főleg indiai kontaktokkal rendszeresen (akár hetente) telefonon egyeztetni, akiket nem volt könnyű érteni. Az első konferencia hívásunk során két partnerrel ültem és amikor meghallottuk először az egyik indiai vezető hadaró angolját, nagy szemekkel egymásra néztünk, hogy na ez izgalmas lesz.

De sok munkával megoldottuk, letudtuk velük az első közös adófeltöltést (12.20) és utána az év végi zárást, könyvvizsgálattal együtt, és május 31-én késő este beküldhettük a beszámolójukat is. (szerencsére akkor már Ügyfélkapun keresztül :))

Hogyan látod a saját szerepedet a csapatban?

Az évek során sok-sok változást éltem meg a cég és a magam életében is, több kollégával sikerült együtt dolgoznom. A különböző szerepekben hol jobban, hol néhol nehezebben találtam meg a helyem. De most egy olyan csapatban vagyok, ahol úgy érzem jól tudunk együttműködni, igyekszünk megbeszélni a szakmai kérdéseket is, segíteni a másikat szakmai kérdésekben, ha arra van szüksége. Folyamatosan fejlődünk és csiszolódunk össze csapatként is.

Külön öröm számomra, hogy a BPO-TAX Adó és Könyvviteli Szolgáltató Kft-t, illetve a BPO-AUDIT Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft-t-t is tudom támogatni azzal, hogy a könyvelését én látom el.

Mit szeretsz legjobban a mindennapi munkádban?

A legjobban a főkönyvi egyeztetést szeretem. Ez lehet akár havi riport előtti vagy éves zárás. Jó érzés, amikor az egyes részeket (pl: tárgyi eszközök, vevő követelések, adó egyeztetések, időbeli elhatárolások stb.) ellenőrzöm, akár kibogozom az eltéréseket és időről időre egyre tisztább és pontosabb főkönyvet tudok kiadni a kezemből.

És amikor olyan támogatást tudok kínálni, nyújtani az ügyfélnek, aminek ő is örül és értékeli a profi hozzáállásunkat.

Mi motivál még 20 év után is?

Hogy továbbra is tudjak jó kapcsolatot ápolni az ügyfelekkel, megadjam nekik a szükséges szakmai támogatást, amiért úgy gondolják, hogy érdemes volt a cégünket választani.

Milyen vagy a munkahelyen kívül?

A férjemmel és a jelenleg 8 éves fiammal élek Budapesten. Néhány hónapja kezdtem el (vagy folytattam) a fallabdázást, miután kollégáim: Kinga és András örömmel fogadtak be maguk közé és nagyon jó érzés hetente elmenni 1-1 órára kiadni magunkból a fáradt gőzt és némi feszültséget.

Sőt, ebbe az új hobbiba még egy barátnőmet is sikerült bevonni, így van olyan hét, amikor többször is eljutok a squash pályára.

Emellett szintén korábbi céges programoknak köszönhetően időről időre szervezünk kollégákkal és barátokkal szabadulószobás programokat, amikbe a családtagjainkat is be tudjuk vonni.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni, mit jelent neked ez a 20 év, mi lenne az?

Számomra nagy büszkeség, hogy 20 évet eltöltöttem egy cégnél, ahova teljesen kezdőként kerültem és fokozatosan lépdeltem előre egyre többet és többet tanulva, és mindig kaptam támogatást a terveimhez, amiket tanulni akartam.

Remélem, még írhatjuk tovább közösen ezt a történetet.