1. Már USA dollárban is készíthető a beszámoló
2014-től már USA dollárban is könyvelhet és készítheti az éves beszámolóját az a vállalkozó, aki ezt választja, feltéve, hogy ezt a döntését a számviteli politikájában illetve az alapító okiratában az üzleti év első napját megelőzően rögzíti. A 2014 évi alkalmazáshoz tehát 2013-ban kell a társasági szerződést módosítani. A döntés legkorábban a döntés évét követő ötödik üzleti évre változtatható meg.
2. Új devizanem választásának lehetősége a devizás ügyletek forintosításához
A valutakészletek, a devizaszámlák, a külföldi pénzértékre szóló eszközök forintértékének meghatározásakor a választott hitelintézet átlagárfolyamán és az MNB hivatalos devizaárfolyamán kívül, a törvénymódosítást követően az Európai Központi Bank hivatalos devizaárfolyama is alkalmazható. A változás azoknak a társaságoknak csökkentheti az adminisztrációját, akiknek támogatási szerződés miatt elszámolási kötelezettségük áll fenn az EU felé. A vállalkozó döntését a számviteli politikában kell rögzíteni.
3. Változtak a konszolidált beszámoló készítés alóli mentesítés értékhatárai
Változtak a konszolidált beszámoló készítésének határértékei. A mérlegfőösszeg 2700 millió forintról 5400 millió forintra, az éves nettó árbevétel 4000 millió forintról 8000 millió forintra növekedett. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma, 250 fő nem változott. Amennyiben a fenti értékek közül bármelyik kettő az üzleti évet megelőző két évben nem haladta meg a határértéket, az anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készítenie. A megemelt határértékek 2014-től alkalmazhatók, és a számításnál az anyavállalat, a leányvállalatok illetve a közös vezetésű vállalatok egyedi beszámolóinak összesített adatait kell figyelembe venni.
4. Könyvvizsgálati kötelezettség változása
Nem kötelező a könyvvizsgálat azoknál a társaságoknál, ahol az üzleti évet megelőző két év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 300 millió forintot és a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt. Korábban ez az értékhatár 200 millió forint volt, az új értékhatárt első alkalommal a 2014. évi beszámolónál lehet alkalmazni.
Új szabály továbbá, hogy könyvvizsgálatra lesz kötelezett az a társaság, amelynek a tárgyév mérlegfordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt, Art. szerinti köztartozása áll fenn. A törvénymódosítás hatálybalépésével a 2014. évi beszámolójukat már könyvvizsgáltatniuk kell azoknak a vállalkozásoknak, akik a 2013. évi beszámoló adatai alapján teljesítik a fenti feltételeket.
5. A jóváhagyott osztalék nem csak pénzben, hanem természetben is fizethető
Nem kell irigykednünk, hogy a német sörgyárak évi nyolc láda sörben fizetik ki részvényeseiknek az osztalékot, erre a magyar vállalkozóknak is lehetőségük van. A természetben teljesített osztalékfizetés lehetőségét a társasági szerződésnek kell tartalmaznia, de ennek megváltoztatását követően a sörben fizetés már a 2013. évi osztalékdöntésnél is alkalmazható. A számviteli törvény módosítása rendezi, hogy amennyiben az osztalékfizetési kötelezettséget természetben teljesítik, úgy az eszköz átadására az értékesítés szabályait kell alkalmazni. A német példánál maradva, a sört le kell számlázni az osztalékra jogosultnak, majd az ebből származó követelést lehet beszámítani az osztalékfizetési kötelezettség teljesítésébe.
6. Devizahitelek kiváltásából származó árfolyamveszteség halasztása
A változás azokat a vállalkozókat érintik kedvezően, akik korábban a beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget saját döntés alapján elhatárolták, kötelező céltartalékot képeztek rá, majd a 2013-as év folyamán devizahitelüket kiváltották forint hitellel. A devizahitel kivezetésével a teljes realizált árfolyamveszteség a 2013-as évet terhelné. Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen akkora egyszeri veszteséget, lehetőség van arra, hogy a vállalkozás a veszteséget a visszafizetés éve és az azt követő két év alatt 3 egyenlő részletben számolja el. A céltartalékot a visszafizetés évében kell feloldani. A szabály a 2014. december 31-ig visszafizetett devizás hitelek esetében alkalmazható.
7. Nemzetközi számviteli standardok szerint összeállított beszámoló
Ha a vállalkozó a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze a beszámolóját gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló összeállításáért felelős személy, illetve az azt auditáló könyvvizsgáló is rendelkezzen IFRS minősítéssel.
