A számviteli törvény változásai 2016. január 1-től

A számviteli törvény változásai 2016. január 1-től

A változások hatására a 2016-os üzleti évtől megváltozik a mérleg- és eredmény-kimutatás formája. Mivel a 2016-os év beszámolóiban szerepeltetni kell a megelőző év adatait, ezért az összehasonlíthatóság érdekében szükség van a 2015. évi beszámolók „átforgatására”.
A 2016. főkönyvi nyitást követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket kell könyvelni.

Fogalmak változásai [Szt. 3.§]:

  • Új fogalom és új mérlegtétel a jelentős tulajdoni részesedés, amely 20 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést jelent más vállalkozásokban (tehát nem a szavazatok aránya számít!), és a kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések és az egyéb részesedések között szerepel a mérlegben;ÚJ MÉRLEGTÉTELEK
    A)
    III. Befektetett pénzügyi eszközökTartós jelentős tulajdoni részesedés [Szt. 27 § (3a)]
    Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban [Szt. 27 § (3b)]
    B)
    II. KövetelésekKövetelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő váll. szemben [Szt. 29 § (3a)]
    III. ÉrtékpapírokJelentős tulajdoni részesedés [Szt. 30 § (2a)]
  • A kapcsolt vállalkozások köréből kikerülnek a társult vállalkozások, így a jövőben kapcsolt vállalkozásnak minősül az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás. A minősítést, mint eddig, a szavazati arányok (és nem a tulajdoni arány) alapján kell elvégezni.
  • A társult vállalkozásoknak 2016-tól a jelentős tulajdoni részesedéssel és legalább a szavazatok 20 százalékával (mértékadó befolyással) közvetlenül vagy közvetetten rendelkező vállalkozások minősülnek. Tehát döntő többségük 2016-tól a jelentős tulajdoni részesedés soron lesz majd kimutatva.
  • Egyszerűsödött az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás definíciója, olyan gazdasági társaságok tartoznak ide, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik jelentős tulajdoni részesedéssel, és nem kapcsolt vagy társult vállalkozás.
  • Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre jelentősen bővül [Szt. 3. §(15)];
  • Egyes eredmény-kimutatás sorok elnevezése nem változott meg, de a tartalma igen: a „Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése” sor tartalmába belekerült a „Tartósan adott kölcsönök értékvesztése” is. Ellentmondásnak tűnik, hogy az „Adott kölcsönök értékvesztése” pénzügyi ráfordítás, de behajthatatlan követeléssé válás esetén az „Egyéb ráfordítások” között kell elszámolni a veszteséget.

Üzleti vagy cégérték elszámolása jelentősen módosult

Teljesen megváltozik az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése. 2016-tól pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak a vagyonátruházással történő cégvásárlás során lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. A minősített többséget biztosító részesedésvásárlás a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket részesedésként kell kimutatni. [Szt. 3. § (5) bekezdés 1-2. pontja]

Megszűnik az üzleti vagy cégértékre eddig alkalmazható korlátlan hasznos élettartam. A jövőben kötelező a terv szerinti leírás legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség. [Szt. 45. § (4) bekezdés) illetve (52. § (4) bekezdés]

Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások

A jövőben a kapott (járó) és a fizetendő osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amelyikben a döntést meghozták. (Nem értelmezhető a fizetendő osztalék előző évre kötelezettségként történő felvétele.) Emiatt az eredmény-kimutatásból kikerült az eredménytartalék igénybevétele osztalékra illetve a jóváhagyott osztalék sor, és megszűnt a tárgyévi mérleg szerinti eredmény fogalom, az eredmény-kimutatás csak az adózott eredmény levezetését tartalmazza.
Az új szabályok szerint az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz, amely – saját döntés alapján- kiegészíthető a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével.
A maximálisan kifizethető osztalék mértéke a korábbiakhoz képest módosul abban az esetben, ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon, a pozitív tőketartalékot ugyanis nem lehet a számításnál figyelembe venni. Megoldás lehet, ha a tőketartalékot még az üzleti év zárása előtt átvezetik a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. [Szt. 39. §(3)-(4)]
Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Megszűnik a rendkívüli eredmény kategória

Megszűnik a rendkívüli eredmény és ennek megfelelően a szokásos vállalkozási eredmény kategóriája [Szt. 39. § (3) és (3a), 84. § (1)], az itt kimutatott tételek az Egyéb bevételek, Egyéb ráfordítások, illetve a Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai közé tartoznak majd.

Beszámolókat érintő változások

  • Változnak az egyszerűsített éves és konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó határértékek, az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre bővült:
    EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK FELSŐ HATÁRA
    2015-ig2016-tól
    mérlegfőösszeg500 millió1200 millió forint
    éves nettó árbevétel1 000 millió2400 millió forint
    üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma50 fő (változatlan)
    KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK HATÁRÉRTÉKE
    2015-ig2016-tól
    mérlegfőösszeg5400 millió6000 millió forint
    éves nettó árbevétel8 000 millió12000 millió forint
    üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma250 fő (változatlan)
  • Egységesítésre kerültek az egyes beszámolótípusok közötti áttérésre vonatkozó szabályok aszerint, hogy ha két egymást követő éviben a 3 mutató közül 2 nem haladja meg a határértéket, a harmadik évben lehetséges az áttérés az új beszámolótípusra.
  • A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés adattartalma bővült. Ezzel szemben az egyszerűsített éves beszámolók kiegészítő mellékletének adattartalma csökkent, és tételes meghatározásra került a törvényben.
  • 2016-tól kezdődően az eredmény-kimutatás („B változat”) nem választható.

Számviteli politika előírásai

A lényeges és jelentős tételek meghatározása mellett a számviteli politikákban új elemként meg kell határozni, hogy mi számít a gazdálkodónak kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. [Szt. 14. § (4) bekezdés]
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. [Szt. 88. § (4a) bekezdés]

A számviteli törvény módosítások egyebek mellett érintik a számviteli politikában szabályozandó kérdések körét, amelyeket a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 napon belül át kell vezetni.