Számos cég dönt úgy, hogy adományozni szeretne bizonyos szervezeteknek, azonban előtte érdemes mérlegelni, hogy ez milyen kedvezményekkel járhat adózás szempontjából.

Először is mi minősül a társasági adó törvény szerint adománynak?

Az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. Ez lehet egyszeri, illetve lehet tartós.

Adomány lehet:

• támogatás,
• juttatás,
• térítés nélkül átadott eszköz (értéke: az eszköz könyv szerinti értéke), és
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás (értéke: az eszköz bekerülési értéke).

Tartós adomány:

Az adományozó vállalja, hogy

• a szerződéskötés évében, valamint az azt követő legalább 3 évben
• évente legalább egy alkalommal
• azonos vagy növekvő összegben nyújt pénzbeli támogatást.

Kinek adható adomány?

• közhasznú szervezet részére a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására,
• egyházi jogi személy részére a törvényben meghatározott tevékenysége támogatására,
• közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjének közérdekű kötelezettségvállalás céljára.

Milyen adókedvezményekkel élhet az adományozó?

Az adomány felajánlásáról, átadásáról az adományozónak az adományt kapó civil szervezet által kiadott igazolással kell rendelkeznie, melyet az adományozó számára az adóalap megállapítás céljából állítanak ki.

Az igazolás birtokában az adomány

• elismert költségnek számít, és
• adóalap csökkentő tételként is elszámolható.

Az igazolásnak tartalmaznia kell

• a kiállító, adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
• az adomány összegét,
• a támogatott célt,
• és az egyszeri vagy tartós adomány tényét.

Igénybe vehető kedvezmény a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás esetén:

A Társasági adó törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja értelmében csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét a közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének

• 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén,
• 40%-a tartós adományozási szerződés esetén, és
• 50%-a, ha a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Kárenyhítési alapnak önkéntesen, továbbá felsőoktatási intézménynek felsőoktatási megállapodás keretében nyújtja,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Az igazolás birtokában, tehát az adomány:

• előzőek szerinti csökkentő tétel, VALAMINT
• elismert költség az adóalap megállapításnál, azaz nem kell megnövelni az adóalapot.

Különbség a KIVA hatálya alá tartozó vállalkozás esetén:

Az adományozó Társaságnál az igazolás birtokában az adományozott összeg elismert költséggé válik.  Azonban további kedvezménnyel a vállalkozás nem élhet.

Megjegyzés KIVA és Tao esetében is:

A nem adománynak minősülő támogatás kizárólag akkor minősül elismert költségnek, ha a felajánló rendelkezik a támogatásban részesülő nyilatkozatával, miszerint a juttatás adóévében e nélkül a támogatás nélkül sem lenne veszteséges, és hogy a juttatás utáni társasági adót megfizette.

Végezetül térjünk ki röviden a támogatásokat érintő 2022-es változásra, mely a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok részére adott támogatásokat érinti.

• Ha egy vállalkozás ilyen alapítványt támogat, akkor a felajánlott összeg háromszorosát vonhatja le majd az adóalapjából.

Ez lesz az úgynevezett 300%-os adóalap-kedvezmény.