Adóváltozások 2015 – Béreket érintő változások.
Jövedelmet érintő adóváltozások 2015-ben.
A 2015-ös beterjesztett adócsomag alapján lényeges változások várhatóak a cafetéria rendszerében, valamint a családi adókedvezmény területén. Míg a családi kedvezmény változása feltehetően többeknek pozitív irányba változtatja a jövedelmét, addig a cafeteria elemek adózásának változása szinte biztos, hogy negatív hatással lesz a végső jövedelemre.
Családi kedvezmény
A családi adókedvezmény rendszere tovább szélesedik. A javaslat értelmében a kétgyermekes családok összevont adóalapot csökkentő családi kedvezménye csak 2016-tól nő fokozatosan – négy év alatt – a duplájára, gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra (évente 2.500 forint lesz az emelkedés mértéke). Mindez azt is jelentheti, hogy a jelenlegi 62.500 forintról 2019-re 125 ezer forintra nő a kedvezmény mértéke gyermekenként.
Bővül a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre, a nevelőszülő a nevelt gyermekek utáni családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. A házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt.
2015-től „Első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő tényállás kerül bevezetésre, mely szerint, ha legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül – de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltjáig – együttesen havi 5 ezer forinttal csökkenthető az adóalap (évi 60 ezer forint összegben). A kedvezmény nyilatkozat birtokában már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.
Dráguló cafeteria
Az adómentes marad 2015. évben is a kultúra utalvány, sport utalvány és a munkáltatói lakáscélú támogatás. A kormány a cafeteria rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi azáltal, hogy a béren kívüli juttatások köre változatlan maradna (az Erzsébet utalvány, a munkahelyi étkeztetés, SZÉP kártya, a havi helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagdíj hozzájárulás). Viszont a kifizető – az egyes meghatározott juttatásokhoz hasonlóan – a juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho közterhet lenne köteles fizetni. Azaz a béren kívüli juttatások adóterhelése az idei 35,7 százalékról 51,17 százalékra nő. A kedvezményesen adható béren kívüli juttatás keret összege 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökkenne.
Ezzel egyidejűleg megemelésre kerülne a munkáltató által szabályozott módon, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások (pl. reprezentáció, üzleti ajándék, telefon magáncélú használata) közterhe 51,17 százalékról 65,79 százalékra (ez a köztehermérték lenne alkalmazandó a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetében is).
Szociális hozzájárulási adó kedvezményei:
A részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermekes szülő esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.
