update: 2020. április 23.

1. Ki veheti igénybe és mely személyek után a bértámogatást?

Alapvetően a gazdasági vállalkozás formájú munkaadók (Kft, Bt, stb.) részére nyitott ez a lehetőség. A szociális és civil szférában dolgozó szervezetek részére a kormányszóvivő szerint is áll már ez a lehetőség, de a rendeletben ezt nem módosították. Ha Ön Egyesületként, Civil szervezetként szeretné megpályázni a támogatást, egyeztessen bérszámfejtővel. A munkaviszonyban lévő munkavállalókra érvényes ez a támogatási lehetőség, tehát például megbízási jogviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban lévők után nem. Azon személyek után lehet igénybe venni, akik 2020. március 11-e napján (azaz a járványhelyzet kihirdetésének napján) legalább munkaviszonyban álltak a munkaadóval.

2. Mikortól és mely időszakra vehető igénybe a támogatás?

2020. április 16-án nyílt meg az nfsz.munka.hu honlapján az a felület, ahol lehet igényelni a támogatást, benyújtani pedig a munkavállaló és a munkaadó közösen tudják a munkáltató cégkapuján keresztül. A módosított rendelet április 21-én jelent meg és a 8. nap után lép hatályba, így előtte nem érdemes beadni a pályázatot, mert akkor még a régi feltételek lesznek érvényesek. Több olyan nyilatkozat van, amit a munkavállalónak kell kitöltenie és azt aláírva eljuttatni a munkáltató felé.
A támogatást 2020. május 01-től lehet egész hónapokra utólagos finanszírozással igénybe venni. A támogatás időtartama három hónap, és azt a munkavállaló részére fogják folyósítani nettó módon, köztehermentesen, a kieső idő 70 % -ban.
A csökkentett munkaidő fogalma is módosult a módosított rendelet szerint: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő; azaz minimum 2, maximum 6,8 óra.
Fontos változás, hogy nem távolléti díj, hanem alapbér után kell majd mindent kalkulálni.

3. Hogyan lehet igényelni a támogatást?

Három részből tevődhet össze a módosított rendelet szerint a munkaidő, attól függően, hogy kell vagy nem kötelező egyéni fejlesztési bért fizetni.
Az új módosított rendelet úgy szól, hogyha a munkaidő csökkentés több mint a fele a korábbi munkaidőnek, tehát például 8 óráról 2 órára, vagy maximum 4 órára csökken a munkaidő, akkor nem kötelező egyéni fejlesztési bért fizetni, az csak egy lehetőség.
Ez egy nagyon kedvező változás a korábbihoz képest, ahol kötelező volt ezt pluszban kifizetni a munkáltatónak.

Első lehetőség:

Ha a lecsökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét meghaladja, azaz például 8 órás munkaidőt napi 5 órára csökkentenek le:
Ebben az esetben marad az eredeti rendelet szerinti kötelezően fizetett egyéni fejlesztési idő, és a kötelező vállalás, hogy tartani kell a munkavállaló eredeti nettó alapbérét.

• Lesz egy csökkentett munkaidő, amely ” háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő”.  Ez jelen esetben 5 óra, tehát a kieső idő 3 óra lesz.

• Lesz egy egyéni fejlesztési idő: „a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól; és egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.”

Mit is jelent ez a napi 5 órás munkaidő esetén?

A kieső idő, tehát a 3 óra 30%-ban, 3*0,3 = napi 0,9 óra lesz az egyéni fejlesztési idő. Ezt a munkaadó fogja az 5 órán felül megfinanszírozni a rendelet szerint, hiszen úgy szól a szabály, hogy a munkaadó vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időre bért fizet és a támogatással együtt a munkavállaló „új” nettó bére meg fog egyezni a „régi” nettó bérével. Ezen fejlesztési idő alatt a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, de nem kell munkát végeznie, hanem saját magát kell fejlesztenie akár önmagától, akár a munkáltatója által megadott feladatok alapján.

• Lesz egy támogatásra jutó idő, ami a kieső idő hetven százaléka. A mi példánkkal élve a kieső idő 3 óra, annak 70%-a, azaz napi 2,1 óra. Ezt fogja az állam nettó bérként támogatásként a munkavállaló számára utólag átutalni és ezen idő alatt nem kell rendelkezésre állnia a munkavállalónak. (de ez tényszerűen nincs kimondva, csak következik bizonyos megállapításokból)
Tehát már látjuk, hogy 3 elemből fog összeállni a korábbi napi 8 órás munkaidő: 5 óra ledolgozandó munkaidőből, 0,9 óra egyéni fejlesztési időből, amikor magát kell fejlesztenie, és 2,1 óra támogatásból.

Második lehetőség: ez ami változott a módosítás szerint, és sokkal kedvezőbbé tette a támogatási rendszert:

Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg, azaz például ha a 8 órás munkaidőt 2 és 4 óra közöttire csökkentik le, akkor már nem kell kötelezően egyéni fejlesztési bért fizetni, hanem ez csak egy lehetőség, és NEM kell tartani az eredeti alapbért.

Nézzük meg, hogy alakul ilyenkor a munkaidő, ha felére csökkentik le a munkaidőt:

A csökkentett munkaidő, amit a munkáltató továbbra is fizet, 4 órára jutó bér lesz.
Mivel ez nem haladja meg a felét a korábbi munkaidejének, nem lesz kötelező egyéni fejlesztési időre jutó bér és az erre jutó munkaidő „0” lesz.
A támogatásra jutó munkaidő pedig a kieső munkaidő, azaz 4 óra lesz.

4. Mennyi a támogatás mértéke és hogyan néz ki a gyakorlatban a munkaadó bérköltsége az igénybe vett támogatás esetén egy társasági adóalanynál, szocho járulék fizetésnél?

A támogatás mértéke egyszerűen megfogalmazva a kieső időre járó nettó bér 70%-a, de maximum a kötelező nettó minimálbér kétszerese. Nézzük ezt meg két példán keresztül, viszont előszőr számoljuk ki, mennyi a támogatás maximum adható mértéke, ha 8 óráról 4 órára csökken a munkaidő.
Minimálbér kieső ideje kétszeresének 70%-a nettó bérként számolva, azaz 161.000 Ft * 2 * 0,7 *0,5 *0,665= 74.945 Ft.
Tehát maximum havonta az állam nettó 74.945 Ft támogatást ad a munkavállaló részére.

5. Mit kell vállalnia a munkaadónak a támogatásért cserébe?

Ha az eredeti munkaidő felénél több a csökkentés, akkor nem kell vállalnia egyéni fejlesztési időre jutó bért és kötelező eredeti alapbér kiegészítést.
Ha az eredeti munkaidő felénél kevesebb a csökkentés, akkor kell vállalnia az egyéni fejlesztési időre jutó bért és a kötelező eredeti alapbér kiegészítést.
Vállalnia kell továbbá, hogy a támogatás 3 hónapjára + további 1 hónapra nem küldi el a munkavállalót rendes felmondással. Ha ezt nem tartja be, akkor befizetést kell teljesíteni határozat alapján, de ennek mértékéről nem rendelkezik konkrétan a rendelet.
Fontos változás, hogy eddig a teljes statisztikai állományra kellett vállalni a megtartási kötelezettséget, ez most csak a támogatott munkavállalóra fog vonatkozni.

6. Mi történik, ha nem adják meg a támogatást?

A rendelet úgy szól, hogy a kormányhivatal 8 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet és határozatban dönt, mely határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye és bíróság előtt sem támadható meg. Ha elutasítják, még egyszer be lehet nyújtani.
Tehát az elutasítást tulajdonképpen indokolni sem kell, mert nincs lehetőség jogorvoslatra, azaz nincs olyan jogi megkötő erő, ami garantálná, hogy a kormányhivatal alapos okkal utasítja csak el a támogatást. Ha elutasítják, tulajdonképpen nem lehet mit tenni, el kell azt fogadni.

7. Szükséges e valamilyen megállapodást kötni erről a munkaadónak és a munkavállalónak?

A módosított rendelet ebben is kedvezményt adott: már nem kell egyenként munkaszerződés módosítást végrehajtani a munkavállalókkal, hanem e módosított rendelet erejénél fogva a támogatással együtt módosul a támogatás időtartalmára a szerződés.
Viszont itt fontos felhívni a figyelmet, hogy ha nem módosítják a szerződést külön, akkor a válsághelyzet lejárta után az automatikusan visszaáll az eredeti feltételekre. Tehát ha valaki úgy érzi, hogy a válsághelyzet után is elképzelhető, hogy csak a csökkentett munkaidőt fogja tudni vállalni, az módosítson (természetesen közös megegyezéssel) munkaszerződést.

8. Milyen további módosítások és kedvezmények kerültek bele a rendeletbe?

Összefoglalva egy táblázatban a korábbi és a módosított rendelet részleteit láthatjuk, hogy egy lényegesen kedvezőbb, a munkaadók számára biztonságosabb rendelkezés született.

Minden esetben konzultáljon bérszámfejtőjével vagy könyvelőjével, ha támogatást szeretne igénybe venni!

Segíthetünk valamiben?