A vállalkozásoknál gyakran felmerül a kérdés, hogy érdemes lenne-e egy már nem használt cégautót jelképes összegért, például 1000 forintért eladni egy munkavállalónak, a cég egyik tulajdonosának vagy egy független harmadik félnek. Bár ez egyszerű megoldásnak tűnhet, komoly adózási következményekkel járhat mind a cég, mind a vevő számára. Az, hogy ki szerzi meg az autót, nagymértékben befolyásolja az adókötelezettségeket, valamint az adóhatóság által történő minősítést.

Nem mindig az eladási ár az áfa alapja

Sokan nem veszik figyelembe, hogy az eladási ár nem minden esetben az áfa alapja. Az áfatörvény előírhatja, hogy a piaci értéket kell figyelembe venni, különösen akkor, ha az értékesítés kedvezményes áron, nem független felek között történik.

Ha a cégautót egy munkavállalónak vagy a cég tulajdonosának adják el a piaci ár töredékéért, az áfa alapja nem az eladási ár, hanem a jármű valós piaci értéke lehet. Ezért fontos, hogy az adózási szempontok tisztázására könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérjük.

Piaci érték vs. jelképes összeg

A piaci érték meghatározása kulcsfontosságú, hiszen az adóhatóság ellenőrzés esetén ezt vizsgálhatja. A vállalkozások számára hasznos iránymutatást nyújthatnak a hivatalos nyilvántartásokból származó értékbecslések. Az egyik legmegbízhatóbb forrás az Eurotax rendszer, amely a következő szempontok alapján becsli meg egy jármű piaci értékét:

• a jármű márkája és típusa,
• évjárata és futásteljesítménye,
• felszereltsége és állapota,
• aktuális piaci trendek és értékcsökkenés.

Az adóhatóság gyakran az Eurotax szerinti értékeket veszi alapul, így ha az eladási ár jelentősen alacsonyabb a valós piaci értéknél, előfordulhat, hogy az adóhatóság más adóalapot állapít meg. További információ az Eurotax rendszeréről a hivatalos weboldalon érhető el: Eurotax.

Kinek adjuk el az autót?

Az, hogy ki a vevő, jelentősen befolyásolja az adózást és a járulékfizetési kötelezettségeket:

• Munkavállaló: Az alacsony áron történő értékesítés munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet. Ez azt jelenti, hogy a különbözet után a munkáltatónak – amennyiben társasági adó (TAO) hatálya alá tartozik – szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetnie, míg ha kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik, akkor a különbözet a KIVA alapját növelheti. A munkavállalót emellett személyi jövedelemadó (SZJA) és egyéb járulékfizetési kötelezettség is terhelheti (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék).
• Cégtulajdonos: Az ügylet egyéb juttatásnak is minősülhet, amely osztalékként vagy természetbeni juttatásként adózhat. Ebben az esetben a társasági adóalapot is növelheti a kedvezményes eladásból eredő különbözet, és a tulajdonosnak is SZJA, illetve esetenként SZOCHO (TAO-s cég esetén) vagy KIVA fizetési kötelezettsége keletkezhet.
• Független fél: Ha az autót piaci áron értékesítik egy harmadik félnek, az ügylet normál eladásként kezelhető, így az áfa és egyéb adóterhek az üzletszerű értékesítésre vonatkozó szabályok szerint alakulnak. Ebben az esetben általában nincs további járulékfizetési kötelezettség.

A cég adókötelezettsége: KIVA és TAO

A cég adózási formája szintén meghatározó:

• KIVA esetén a kedvezményes értékesítés növelheti az adóalapot, amely után 10%-os kivát kell fizetni.
• TAO esetén a piaci ár alatti értékesítés adóalap-növelő tételként jelenhet meg, ami növelheti a társasági adó fizetési kötelezettséget.

Érdemes előre tervezni

Bár az ilyen tranzakciók egyszerűnek tűnhetnek, jelentős adóterheket vonhatnak maguk után. Ezért mielőtt egy cég eldönti, hogy jelképes áron értékesíti cégautóját, érdemes szakértői tanácsot kérni, hogy elkerülje a váratlan adózási kockázatokat.

Maradj naprakész!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és kéthetente értesülj a legfrissebb adózási és pénzügyi hírekről: MGI-BPO Hírlevél vagy kövesd RSS csatornánkat itt: MGI-BPO RSS Feed.