A civil szervezetek könyvvizsgálati kötelezettsége megállapítása sokaknak okoz fejtörést, főleg abban az esetben, ha egy szervezetnél ez a kérdés először merül fel. A 2020-as üzleti évtől megváltozott szabályozás alapján a könyvvizsgálatra kötelezettek köre jelentősen kibővült, ezért minden civil szervezetnek érdemes megvizsgálnia, hogy nem került-e a könyvvizsgálati kötelezettség hatálya alá.

A korábbi években a beszámoló kötelező könyvvizsgálata csak a vállalkozási tevékenységet végző civil szervezeteket érintette, a 2020-as üzleti évtől azonban az értékhatár számításánál az alap- és a vállalkozási tevékenység bevételét együttesen kell számítani. Segítségképpen összeállítottunk egy rövid tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy mikor kötelező a civil szervezeteknél a könyvvizsgálat 2021 -ben.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat 2021-ben?

A 479/2016. (XII.28.) Kormányrendelet (16. §) szabályozza a civil szervezetek könyvvizsgálati kötelezettségét, mely szerint kötelező a könyvvizsgálat annál a civil szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.

A könyvvizsgálati kötelezettség megállapításánál az első és legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy az értékhatár számításához pontosan mely bevételeket kell figyelembe venni. Az 51/2020-as számviteli kérdésre adott válasz egyértelművé tette, hogy például egy egyszerűsített éves beszámolót készítő civil szervezet esetében a számításnál az eredménykimutatásban az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel (árbevétel) együttes összegét tartalmazó, „ Összes bevétel” sor összegét kell figyelembe venni.

Mit jelent a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat a közzétételre kerülő beszámoló független szakember általi felülvizsgálatát jelenti, melynek célja annak megállapítása, hogy a beszámoló tartalmaz-e lényeges, hogy a beszámoló nem tartalmaz-e lényeges hibás állítást, megfelel-e a törvényi előírásoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a civil szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A vizsgálat eredményéről a könyvvizsgáló írásos, független könyvvizsgálói jelentést készít a megbízó civil szervezet részére, amely tartalmazza a beszámolót hitelesítő, korlátozott vagy elutasító véleményt az okok feltüntetésével.

Kötelező könyvvizsgálat esetén a beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni.

Könyvvizsgáló megválasztása

A könyvvizsgálót az adott üzleti évre az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor kell megválasztani, jogelőd nélkül alapított civil szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt.

Az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó egységes jogi szabályozást a Ptk. 3:38 §-a tartalmazza. Ismerteti a könyvvizsgáló hatáskörét (pl. teljeskörű betekintési jog, információkérés, szerződések, eszközök vizsgálata), illetve rendelkezik arról is, hogy a könyvvizsgálónak mely esetekben és hogyan szükséges jelentenie észrevételeit.

Minden olyan esetben, amikor a jogszabály előírásai szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, a civil szervezet saját elhatározásból is dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. Tapasztalataink szerint a felhasználók bizalma nagyobb a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolóban szereplő, nyilvánosságra hozott információk hitelességét illetően.

Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos jogszabályok, vagy akár támogatási szerződések is előírhatják az éves/egyszerűsített éves beszámoló vagy más pénzügyi jelentések könyvvizsgálatát, mint pl. átalakulások vagyonmérlegei, pályázati támogatások stb.
Ezeket az eseteket jelen cikkünkben nem vizsgáltuk.

Válasszon jól könyvvizsgálót!

A beszámoló könyvvizsgálatát ismételten el kell végeztetni, amennyiben a civil szervezet könyvvizsgálója a közfelügyelet minőségellenőrzésén „nem megfelelt” minősítést kap, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonásra kerül. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll rendelkezésre a kötelezéstől számítva.

Példák a könyvvizsgálati kötelezettség megállapítására:

Példa 1:

2019. évben a szervezet (ár)bevétele 100 millió forint
2020. évben a szervezet (ár)bevétele 600 millió forint
Az összes bevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 600) / 2 = 350 millió forint

A példában említett szervezet bevételeinek az átlaga meghaladja a 300 millió forintot, ezért 2021. évtől a szervezet könyvvizsgálatra kötelezett.

Példa 2:

2019. évben a szervezet (ár)bevétele 100 millió forint
      2020. évben a szervezet (ár)bevétele 400 millió forint
      Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 400) / 2 = 250 millió forint
      A példában említett szervezet összes bevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, ezért 2021. évtől a szervezet nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Mi történik, ha a két év átlagában az (ár)bevétel pontosan 300 millió forint?

A 479/2016. (XII.28.) Kormányrendelet szerint abban az esetben kötelező a könyvvizsgálat a civil szervezetnél, ha az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Abban az esetben, ha az átlag pontosan egyenlő 300 millió forinttal, nem beszélhetünk arról, hogy meghaladja, így nem kötelező a könyvvizsgálat a szervezetnél.

Mi történik, ha a szervezetet két éven belül alapították?

Ilyen esetben a tört évek adatait évesíteni kell, és ennek megfelelően kell vizsgálni a kötelezettséget. Tehát ha a szervezetet 2021-ben alapították, akkor kötelezett könyvvizsgálatra, ha az évesített (ár)bevétele meghaladja a 300 millió forintot.

Példa 3:

A szervezetet 2021. szeptember 1-én alapították. 2021. évben az (ár)bevétele 150 millió forint.
Tehát a szervezet 4 hónap alatt ért el 150 millió forintot, ami azt jelenti, hogy ha egész évben működött volna, akkor 150 / 4 x 12 = 450 millió forint bevétele keletkezhetett volna.
Így a szervezetnek a 2021-es beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.

Példa 4:

A szervezetet 2020. szeptember 1-én alapították. 2020. évben az (ár)bevétele 100 millió forint.
2021. évben az (ár)bevétele 120 millió forint.
150 / 4 x 12 = 450 + 120 = 570 / 2 = 285 millió forint
Ez a szervezet 2021-ben nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Példa 5:

A szervezetet 2020. augusztus 1-én alapították. 2020. évben az (ár)bevétele 100 millió forint.
2021. évben az (ár)bevétele 400 millió forint.
100 / 5 x 12 = 240 + 400 = 640 / 2 = 320 millió forint
Ez a szervezet 2021-ben kötelezett könyvvizsgálatra, mivel előző két év hiányában a tárgyévi adatokat kell figyelembe venni.

Ki választja meg a könyvvizsgálót?

A könyvvizsgálót alapesetben a szervezet legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés határozat formájában, a szervezeti formától függően egyesületnél közgyűlésen vagy küldöttgyűlésen, alapítványnál kuratóriumi döntéssel történik. A határozat alapján a könyvvizsgálóval a szerződést 90 napon belül kell megkötni.

Ki választható könyvvizsgálónak?

Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság vagy olyan természetes személy választható, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Abban az esetben, ha egy szervezet könyvvizsgáló társaságot választ könyvvizsgálónak, meg kell jelölni a könyvvizsgálatért személyében felelős természetes személyt is, aki egyben tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartása a Kamara honlapján mindenki számára elérhető:

https://mkvk.hu/kereses-tagok-kozott?r=

https://mkvk.hu/kereses-tarsasagok-kozott?r=

Közhasznú civil szervezetek könyvvizsgálatára a Civil tv. összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Eszerint nem lehet közhasznú civil szervezet könyvvizsgálója az a személy, aki:

• a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
• a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
• a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,
• a fentiekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az általános összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú minősítéssel nem rendelkező, de könyvvizsgálót alkalmazó egyéb szervezetekre is vonatkoznak.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a civil szervezeteket érintően 2020. január 1-jétől a beszámolókészítésre és a könyvviteli szolgáltatásra vonatkozó szabályok is módosultak. A változásokat egy külön cikkben mutatjuk be.