Film és színház- szervezetek támogatása 2014.

Filmalkotás és előadó-művészeti szervezetek támogatása 2014-ben

Hogyan kovácsoljunk erényt az adófizetésből? Ki mire költi az adóforintjainkat?

Ma Magyarországon még mindig félve mondja ki egy vállalkozó, ha sok adót fizetett meg. Attól a valós félelemtől tart, hogy barátai, ismerősei baleknak fogják tartani. Rendszerint rögtön jönnek is a jó tanácsok, mindig van egy jó könyvelő, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó, aki segít majd megoldani ezt a problémát.


Nos, mi ezen cikkünkben arra vállalkoztunk, hogy segítünk, méghozzá úgy, hogy az állam is megkapja, ami jár neki, és egyben örömmel töltsön el minket a gondolat, hogy jót tettünk.

A befizetett társasági adóforintjaink rendszerint bekerülnek a nagy költségvetési kalapba. Abba a kalapba, amiből többek között sok hasznos állami intézményt: iskolákat, óvodákat, múzeumokat, színházakat tartanak fenn, filmalkotásokat támogatnak. És a felsorolás végénél meg is állhatunk. A színházak, filmalkotások finanszírozási szerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt években. A fenntartási költségek fedezete a jegybevételektől, a fenntartó jóindulatától, lehetőségeitől és nem utolsósorban a támogatóktól függ. Az adórendszert is olyan irányban módosították, hogy az adózókat ösztönözzék arra, hogy közvetlenül támogassanak színházakat, filmalkotásokat. A támogatott intézmények számára ez nem előnyt jelent, hanem fontos kérdése a fennmaradásuknak.

A vállalkozóknak egy támogatási döntés mérlegelésekor két fő problémával kell szembenézniük:

  1. Az adott támogatás biztos, hogy nem eredményez-e többlet kiadást, azaz nem kell-e megfizetnem még egyszer az adót, ha jön az adóhivatal.
  2. Származik-e bármilyen pénzügyi, vagy gazdasági előnyöm, ha támogatási szerződést kötök. Megéri-e a szerződéskötés körüli adminisztrációs teher ezt az előnyt.

Az előbbi kérdésekre a vállalkozónak megdönthetetlen kétséget kizáró válaszokat kell adni ahhoz, hogy egy ilyen szerződés megkötésébe belemenjen.

A rendszer és a megfogalmazások elsőre riasztóak lehetnek, de nem kell megijedni, mert jellemzően nincs olyan eleme, ami vállalhatatlan lenne. Igazából nem is kell nagyon semmit vállalni.

Néhány alapfogalmat azért érdemes meghatározni:
Alaptámogatás: a támogatási igazolásban szereplő összeg
Kiegészítő támogatás: az alaptámogatásból eredően számított adónyereség 75%-a, amelyet a támogatott típusától függő, arra jogosult szervezet részére kell megfizetni. (Tehát ezt a támogatást nem az alaptámogatás szerinti szervezet fogja megkapni).

Költségelszámolás és adókedvezmény

A támogatás költségként történő elszámolását a tao-tv. 3. számú melléklet B. pontjának 15. pontja tételesen említi. Így a költségként történő elszámolhatósághoz kizárólag arra van szükség, hogy a vállalkozás rendelkezzen a közigazgatási és hatósági feladatokat ellátó szerv által kiállított támogatási igazolással.

Az adókedvezmény igénybevételének egyetlen további feltétele van, mégpedig az, hogy a kiegészítő támogatás az alaptámogatás adóévében megfizetésre kerüljön. A kiegészítő támogatás nem számolható el költségként.

Mikor és milyen mértékű adókedvezményt vehet igénybe a vállalkozás?

A támogatási igazolásban szereplő összeg erejéig vehető igénybe adókedvezmény, ami nem lehet magasabb, mint a támogatás nélkül számított adó 70%-a. Ha a vállalkozás más adókedvezményeket is igénybe vesz, akkor a maximálisan elszámolható adókedvezmény mértékét a tao-tv. 23. §-ának figyelembevételével kell kiszámolni.

Példa:

A számítás során úgy tekintettük, hogy a vállalkozásnak más adókedvezménye nincsen, valamint a nyereségét 10%-os társasági adókulcs terheli.

Támogatás és adókedvezmény nélkül számított adóalap30.000.000.-
Számított tásaságiadó – az adóalap 10%-a3.000.000.-30.000.000.- * 10%
Maximálisan adható adomány – a számított társasági adó 70%-a2.100.000.-3.000.000.-* 70%
Adománnyal számított adóalap – Adóalap – adomány27.900.000.-30.000.000.- – 2.100.000.-
Adókedvezmény – az adóalap 70%-a2.100.000.-3.000.000.- * 70%
Fizetendő társasági adó – adománnyal számított adóalap 10%-a csökkentve az adókedvezménnyel

690.000.-

27.900.000.- * 10% – 2.100.000.-
Fizetett tao690.000.-
Adomány2.100.000.-
Kiegészítő támogatás157.500.-
Összes teher2.947.500.-
Megtakarítás52.500.-
Megtakarítás a támogatás százalékában2,5%

Mire kell figyelni, hol van a buktató?

Figyelembe kell venni a határidőket, azaz a támogatás és a kiegészítő támogatás ugyanazon adóévben kell, hogy megfizetésre kerüljön. Ellenkező esetben a vállalkozás nem lesz jogosult igénybe venni az adókedvezményt.

Mind az alapot, mind pedig a kiegészítő támogatást el lehet számolni az általános szabályok szerint, tehát nem adományként. Ennek az a veszélye, hogy ilyen választás esetén a vállalkozás elesik az adókedvezménytől, ezért kifejezetten jelezni kell a könyvelőnek, az adóbevallás elkészítőjének, hogy a vállalkozás adományként szeretné elszámolni a támogatást.

A korábban megjelent számítások a közhasznú jogállásra való tekintettel több helyen extra kedvezménnyel számoltak. Az adóhatóság állásfoglalása alapján (ami itt érhető el) a vállalkozásnak döntenie kell, hogy a kedvezményt a közhasznú jogállásra vagy a színház, filmszakmai támogatásra való tekintettel veszi igénybe. A kettőt nem lehet és nem is szabad együtt igénybe venni!

Miért írtuk ezt a cikket?

Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy lehet ma Magyarországon úgy adót fizetni, hogy tudjuk, hol fogják azt felhasználni. Örülnénk, ha ezek a szervezetek a lehető legtöbb támogatást kapnák meg a legköltséghatékonyabban, mert az igazság az, hogy nagyon sok energiájukba kerül megtalálni a támogatókat. Sajnos ezzel sok cég vissza is él és különböző tanácsadói díjakat kér el azért, hogy találjon támogatót. Ezért mi nem is közvetítünk.

Ezt a cikket kizárólag azért írtuk, mert Ügyfeleink között több színház, előadóművész és filmkészítő is található, akiknél tudjuk, hogy elkél a támogatás, mert azt valami hasznosra, jó ügy érdekében költik el.