Adókedvezmények változása:
1. Látvány-csapatsport támogatás:
Változott a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettjeinek köre. Most már nem csak az országos sportági szakszövetségnek nyújtható, hanem annak a szervezetnek is, aki az alaptámogatást kapta. Az adókedvezmény igénybevételéhez a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is el kell utalni és a NAV-nak bejelenteni.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nem a szakszövetségnek kerül átutalásra, célszerű az erről szóló szerződést elküldeni nekik, hogy ne számítsanak erre az összegre (ennek elmulasztása nem jogvesztő).
Adókedvezmény igénybevételét érintő változás, hogy a +3 adóév helyett az adókedvezmény igénybe vehető a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben.
Hatályba lépés napját követően nyújtott támogatásokra alkalmazható.
2. Előadó-művészeti és filmalkotások támogatása:
A látvány-csapatsport támogatások mintájára 2014-től itt is alkalmazni kell a kiegészítő támogatást és itt is meghosszabbodik az adókedvezmény igénybevételének időszaka.
Kiegészítő támogatás nyújtható a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. részére vagy az alaptámogatásban részesülőnek. 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatásokra alkalmazandó.
Eltérés a látvány-csapatsport támogatáshoz képest, hogy az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a NAV-nak történő bejelentés.
3. KKV beruházás hitel kamata utáni kedvezmény:
2014-től az adókedvezmény mértéke emelkedett: az adóévben fizetett kamat 60%-a (maximum 6 000 000 Ft, de maximum a számított adó 70%-a) a korábbi 40%-ról. A 2014-től megkötött hitelszerződésekre alkalmazható.
Adóalap kedvezmények változása:
1. KKV beruházás adóalap-csökkentő kedvezménye:
2014-től ez a kedvezmény felhasználható a korábban még használatba nem vett szoftvertermékekre, szellemi termékekre is. Ezeket a szoftvertermékeket nem szellemi termékként, hanem vagyoni értékű jogként kell kimutatni. A kedvezmény mértéke nem változott.
2. K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztás:
Az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozásának a saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségével, melyet a kapcsolt vállalkozás még nem érvényesített és abban az esetben, ha a K+F tevékenység kapcsolódik az adózó és a kapcsolt vállalkozása tevékenységéhez. Ehhez a kapcsolt vállalkozástól szükséges egy nyilatkozat, mely tartalmazza a K+F közvetlen költségének összegét és azt az összeget, amit az adózó vehet igénybe. A társasági adóbevallásban erről adatot kell szolgáltatni.
3. Nem jelentős összegű hiba korrekciója, önellenőrzése:
Nem kell a társasági adóalapot megnövelni és az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezést alkalmazni, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás adóévéről szóló bevallásban veszi figyelembe az adózó. Ebben az esetben a nem jelentős összegű hiba a feltárás évében kerül elszámolásra, nem eredményez adóalap növelő tételt és nem kell visszamenőlegesen önellenőrizni azt az adóévet, amelynek a hibája feltárásra került. Ez csak abban az esetben alkalmazható, ha a nem jelentős hibával érintett év adóalapja nagyobb, mint a nem jelentős összegű hiba.
Választható az is, hogy a korábbi adóév bevallása önellenőrzésre kerül és a feltárás adóévében a nem jelentős összegű hiba adóalap növelő tétel lesz.
4. Elismert költség az adóalapnál:
Éttermi szolgáltatás, ha az adózó céges bankkártyával, hitelkártyával fizeti, akkor is elszámolható és a társasági adóban elismert költség, ha nincs róla számla, csak nyugta, feltéve, ha reprezentációs célból történt a szolgáltatás igénybevétele.
5. Veszteség elhatárolás beolvadásnál:
A veszteség elhatárolásra vonatkozó szabály kiegészül azzal, hogy beolvadásnál a jogutód a jogelődnél keletkezett veszteséget legelőszőr a beolvadás adóévében érvényesítheti mint adóalap csökkentő tételt.
6. Transzferár szabályozás változása:
2014-től az alábbi esetekben is alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások közötti, a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti adóalap korrekciót:
– ha az apport szolgáltatója többségi befolyással rendelkezővé válik vagy a jegyzett tőke emelése során többségi befolyással rendelkező szolgáltatja az apportot;
– ha a tőketartalék emelése nem pénzbeli hozzájárulással történik.
Egyéb változások:
1. Közhasznú szervezettekkel kapcsolatos változás:
A társasági adó alapját az általános szabályok szerint kell megállapítani a közhasznú szervezetnek abban az adóévben, amelyben a vállalkozási célú bevétele eléri az összes bevételének a 60 %-át.
2. Bejelentett részesedés változása:
Az adózó döntése alapján bejelenthető a legalább 10%-os részesedés megszerzése a szerzést követő 75 napon belül. Ez korábban legalább 30% megszerzett részesedésre vonatkozott és a határidő 60 nap volt.
3. Ingatlannal rendelkező társaság:
2014-től módosul a fogalom, melynek értelmében a beszámolóban kimutatott eszközök piaci értéke helyett a mérlegfordulónapi könyv szerinti értéket kell vizsgálni a belföldön fekvő ingatlanérték meghatározásakor. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az a társaság, ahol az összes eszközértékhez viszonyítva a belföldön fekvő ingatlan értéke a 75%-ot meghaladja.