Az elektronikus bizonylat

Az elektronikus bizonylat

A Számviteli törvényt érintő változásokról szóló cikkben is említettük  az  elektronikus  számlára  vonatkozó,  2013.  január  1-én  életbelépő változásokat. Jelen cikkünkben – jelentősége miatt – ezt a témát járjuk körbe.


Az Európai Bizottság és az elektronikus számla

Az Európai Bizottság 2010. december 2-án tette közzé „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című dokumentumát. A dokumentumban szereplő adatok alapján, annak elfogadásának  időpontjában,  az  e-számlázás elterjedtsége a vállalatok között az Európai Unió területén 5% volt. Ugyanakkor a tanulmány kiemelte,  hogy becslések szerint az elektronikus számlázásra történő átállás uniós szinten hat év alatt mintegy 240 milliárd EUR megtakarítást eredményezne. A Bizottság szándékai szerint az e-számlázás 2020-ig a fő számlázási móddá kell, hogy váljon az egységes Európában.

A dokumentum rögzíti az e-számlázás előnyeit:

• fizetési határidők rövidülése

• a hibák számának csökkenése

• nyomtatási és postaköltség csökkenése

• teljesen integrált feldolgozás

Az e-számlázás legfontosabb előnye a folyamatok automatizálásában rejlik, ugyanis a  számlák strukturált formátumú előállítását követően azok a kibocsátó, valamint a fogadó fél rendszerében is közvetlenül és automatikusan jelenhetnek meg.

Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy az e-számlázás pozitív környezeti hatásai révén évente 1 millió tonnával csökkenhetne a széndioxid-kibocsátás az Európai Unió területén.

A  dokumentumban  az  EU  meghatározta  az  elektronikus  számlázás  elterjesztésének  főbb prioritásait:

• az egységes jogi környezet biztosítása

• a tömeges piaci elterjesztés segítése a kis-és középvállalatok révén

• a lehető legnagyobb lefedettséget biztosító környezet kialakítása

• szabványos e-számlázási modell kialakításának előmozdítása

• az e-számlázás tagállami szinten történő előmozdítása

A  kitűzött  célok megvalósításáról,  a  hozott intézkedések  következtében  történő  előrehaladásról 2013 végéig kell a tagállamoknak a jelentést a Tanács és az Európai Parlament elé terjeszteniük.

Az  ajánlás  alapján  hazánkban  az  elektronikus  számlázásra  vonatkozó  módosított  jogszabályok 2013. január 1-én léptek életbe.

Az elektronikus számlázásra vonatkozó fogalmi meghatározások az érvényes jogszabályok alapján Elektronikus számla: az a  bizonylat, mely tartalmazza a számlára vonatkozó  jogszabályokban meghatározott kötelező tartalmi elemeket, és „elektronikus formában bocsátották ki és fogadták be”. Ami azt jelenti, hogy a korábbi PKI (fokozott  biztonságú  elektronikus  aláírás)  és  az  EDI (elektronikus adatcsere  rendszer) alapú  számlázás mellett elfogadható  valamennyi elektronikus számlázási rendszer, amely a számlákkal szemben támasztott fenti követelményeknek megfelel.

A számlakibocsátás időpontja elektronikus számla esetén az az időpont, amikortól a számla a befogadó rendelkezésére áll. Azaz a számla befogadója megtekintheti, a hozzáférési információk birtokában letöltheti a rendelkezésére bocsátott bizonylatot.

Ugyanakkor a feleknek az EDI (elektronikus  adatcsere  rendszer) alapú  számlázás esetén  annak használatáról előzetesen és írásban kell megállapodniuk, egyéb esetekben az alkalmazás feltétele a számlabefogadó beleegyezése.

A számlázásra vonatkozó alapelvek

Áfa tv. 168/A §.

(1)„A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát.”

Az eredet hitelessége:  a  termékértékesítő  vagy  szolgáltatásnyújtó,  illetve  a  számlakibocsátó azonosságának, beazonosíthatóságának biztosítását jelenti.

A tartalom sértetlensége: a számlában megjelenő adatokat nem változtatták meg.

Az olvashatóság elve:  a  számlának  olyan  írásmódot  kell  tartalmaznia,  mely  lehetővé  teszi  a feltűntetett  adózási  információk  pontos  értelmezését  különösebb  magyarázat,  alaposabb vizsgálódás nélkül.

(2)„ Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.

Megbízható ellenőrzési nyomvonal:  a  számla  és  az  ügylet  közötti  megbízható,  megalapozott kapcsolat. A számviteli politikában, illetve annak mellékletében  (pl.: Bizonylati  rend)  szükséges rögzíteni  az  elektronikus  dokumentálás  elemeit,  annak  kezdő  időpontjától  a  tranzakció  végéig, összekötve a forrásdokumentumokat és a hozzájuk tartozó tranzakciókat, rögzítve a kettő közötti kapcsolatra vonatkozó hivatkozásokat.

A számlaellenőrzés biztosítása

Az  adóhatóság  részére az Art. által előírt iratokra és bizonylatokra vonatkozó  bemutatási kötelezettség elektronikus  számlázás  esetén  történő  teljesítésének  lehetséges  formátumait  az adóhatóság  külön  rendeletben  rögzítette  (46/2007.  (XII.  29.) PM rendelet 2.számú melléklete).

Ezek közül néhány formátum a teljesség igénye nélkül: .txt, .csv, .dbf, .mdb , .xls , .xml

Források:

Európai Bizottság COM (2010) 712 Brüsszel, 2010.12.02;

Dr. Rónai Gábor cikke Adó Online

Hivatkozások:

Áfa tv. 2007. évi CXXVII. törvény, az általános forgalmi adóról

Art. 2003. évi XCII. törvény, az adózás rendjéről