A fejlesztési tartalék, mint adóalapcsökkentő tétel nem ismeretlen a társaságok életében. A Tao tv. értelmében eddig az adózás előtti eredmény maximum 50%-a vagy 10 milliárd Ft kerülhetett lekötésre fejlesztési célra.
Azonban a Magyar Közlönyben megjelent, 2020. május 1-jétől érvényes kormányrendelet (171/2020. (IV.30)) lehetővé teszi, hogy az adózás előtti nyereség teljes összege lekötésre kerüljön, de a 10 milliárd Ft-os felső határ továbbra is él. Továbbá ez nem csak a 2020-as, de már a 2019-es adóévre is alkalmazható, ha az adózó úgy dönt.
A fejlesztési tartalék alapvető célja, hogy a társaság a nyereség így elhatárolt részét új beruházásokra fordítsa, ezzel növelve a jövőbeni eredményét. Emellett csökkenti a társasági adóalapot, így egyszerre érvényesül az adócsökkentő és az eredménynövelő hatása. A fejlesztési tartalék képzése „előrehozott értékcsökkenésnek” tekinthető, ez a fajta adóalap csökkentő tétel időben csúsztatja el az adófizetési kötelezettséget.
A fejlesztési tartalék képzés lehetőségével azoknak a vállalkozásoknak érdemes élni, akik néhány éven belül nagyobb beruházást terveznek megvalósítani, mivel a képzett fejlesztési tartalékot 4 éven belül fel kell használni valamilyen beruházás megvalósítására.
A fejlesztési tartalék képzése esetén az üzleti év beszámolójának mérlegében az eredménytartalékból történő átvezetéssel lekötött tartalékot kell képezni. Amennyiben a fejlesztési tartalék nincs kimutatva a beszámolóban lekötött tartalékként, akkor nincs lehetőség az adóalap ilyen jogcímen való csökkentésére! A lekötött tartalék képzés hatása, hogy annak összege a felvehető osztalékot csökkenti.
A felhasználásának változatlanul szigorú követelményei vannak, amelyekre a továbbiakban is figyelni kell. A fejlesztési tartalék a képzés évét követő üzleti években aktivált beruházásokra használható fel, kivéve az apportot, a térítés nélkül átadott pénzeszközöket, illetve az olyan eszközöket, amelyekre a Számviteli törvény értelmében amortizáció nem számolható el.
Tehát, ami nem változott:
- felső határ: 10 milliárd Ft
- legkésőbb a képzést követő negyedik évben történő felhasználás
- a fel nem használt rész után utólagos társasági adófizetés, szankció
- felhasználás módja
Mi a teendő, ha már benyújtásra került a beszámoló?
Ebben az esetben is van lehetőség a kedvezmény igénybevételére, méghozzá önellenőrzés elvégzésével, melynek határideje: 2020. szeptember 30.
- ha a társasági adóbevallás leadásra került, akkor ennek önrevízióját az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint kell végrehajtani és benyújtani,
- ha a számviteli beszámoló elfogadásra került, a képezni kívánt összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni a számviteli önellenőrzés szabályai szerint.
A számviteli törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint a tárgyévi beszámolót érintő jelentős összegű hiba a következő üzleti év beszámolójában kerül kimutatásra egy háromoszlopos mérlegben, ahol a középső oszlop tartalmazza a módosításokat. Tehát a 2019-es üzleti év beszámolójának módosítása csak a 2020-as üzleti év beszámolójában jelenik meg. Ezért az önellenőrzésre rendelkezésre álló határidő betartásának igazolására a lekötött tartalék átvezetéséről célszerű önellenőrzési jegyzőkönyvet felvenni és 2020.szeptember 30-ig a könyvekben rögzíteni.
Ha ezt a cikket érdekesnek találta, akkor a következő szolgáltatásaink is érdekelhetik:
