A kormány 10/2026. számú rendelete – amelyet a Magyar Közlöny 12. száma tett közzé – 2026. február 1-jétől módosította az szja- és a szochotörvény egyes rendelkezéseit. A változtatások lényege, hogy meghatározott feltételek mellett adómentessé váltak az éttermi vendéglátás formájában nyújtott reprezentációs juttatások. A kedvezmény ugyan februártól hatályos, de a teljes 2026-os adóévre alkalmazható.
Mikor minősül adómentesnek az éttermi fogyasztás?
Az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a fogyasztás reprezentációs juttatás keretében történik.
Mi számít reprezentációs juttatásnak?
A jelenlegi szabályozás szerint reprezentációnak azt a vendéglátást tekinti a törvény (étel és ital biztosítása, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások), amely:
- üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti eseményhez kötődik,
- vagy állami, illetve egyházi ünnepekhez kapcsolódó rendezvény részeként valósul meg.
A szja-törvény 3. § 26. pontja egyértelműen meghatározza, hogy nem minősíthető reprezentációnak az a juttatás, amelynél a dokumentáció vagy a körülmények alapján megállapítható a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme.
Hol kell történnie a fogyasztásnak az adómentes reprezentációhoz?
Az adómentes reprezentáció további feltétele, hogy éttermi szolgáltatásról legyen szó. A 10/2026. kormányrendelet 2. § (2) a) pontja alapján étteremnek kizárólag a 210/2009. kormányrendelet 4. mellékletének 1. pontja szerinti vendéglátóhely minősül. Ez lehet:
- egész évben működő vagy szezonális,
- hagyományos vagy önkiszolgáló,
de az ételeket minden esetben helyben kell elkészíteni.
Nem tartozik ide – és így nem adómentes – a büfé, a cukrászda, a kávézó, a bár vagy a kocsma, mivel ezek a jogszabályi besorolás szerint nem éttermek.
Ha nem az étteremben történik a fogyasztás, hanem kiszállítással?
Az étteremben fogyasztott alkoholos ital beleszámít?
Számít, hogy csak a cégen belüli dolgozók vannak jelen vagy ügyfelek is?
Értékhatárok és korlátok 2026-ban
A rendelet két fontos plafont rögzít:
- Az éves összes bevétel legfeljebb 1%-a számolható el adómentesen reprezentációs éttermi fogyasztásként.
- Az adómentesen elszámolható rész nem haladhatja meg a 100 millió forintot.
Azok a vállalkozások, amelyek év közben kezdik vagy fejezik be tevékenységüket, arányosan állapíthatják meg az értékhatárt.
A bevételbe minden olyan tételt bele kell számítani, amely a vállalkozás összes bevételeként jelenik meg – az értékesítés nettó árbevételétől az egyéb és pénzügyi műveletek bevételeiig.
Mikor keletkezik fizetési kötelezettség?
Ha egy vállalkozás az adóév során 100 millió forintnál nagyobb összeget fordít éttermi reprezentációra, akkor a 100 millió forintos határ feletti rész után adóelőleget kell fizetnie. Az adó mértéke ugyanaz, mint más reprezentációs juttatások esetén:
- az 1,18-szoros szokásos piaci érték alapján
- 15% szja és 13% szocho fizetendő; kiva-alanyoknál a juttatás piaci értékét szocho helyett 10% kiva terheli.
Az adóelőleget abban a negyedévben kell megállapítani, amikor az összeg túllépi a 100 millió forintot, és a következő hónap 12-éig kell bevallani és megfizetni. Tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásoknál nincs előlegfizetési kötelezettség, és természetesen akkor sem, ha a juttatások értéke nem éri el a 100 millió forintot.
Az éves elszámolás szabályai
A megfizetett adóelőleg az év végi adókötelezettség megállapításakor levonandó. Minden vállalkozásnak meg kell vizsgálnia, hogy az adott évben a reprezentációs éttermi juttatások összege nem lépte-e túl a bevétel 1%-át.
A végleges bevételmegállapítás határideje:
- számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknál: az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja;
A 2026-os adóévre vonatkozó fizetési és bevallási kötelezettséget tehát a legtöbb társas vállalkozásnak 2027. július 12-ig kell teljesítenie.
