A Parlament június 27-én elfogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter újabb adóemelő csomagját. Tovább emelkedik a tranzakciós illeték mértéke, a kamatbevételekre egészségügyi hozzájárulást vetnek ki, a vállalkozások esetében nő a távközlési adó és magasabb lesz a bányajáradék összege is. A következőkben a tranzakciós illetékkel és a bankadóval kapcsolatos változásokat részletezem.
Augusztustól többe kerül, ha használjuk a bankszámlánkat
Idén januártól már saját bőrünkön érezhettük a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének hatásait, mivel a bankok rendre áthárították ügyfeleikre az új adónemet. Emelkedtek az átutalások és a készpénzfelvétel díjai a kondíciós listákban. 2013. augusztus 1-től további terhek hárulnak mind a vállalkozásokra, mind a lakossági ügyfelekre.
Mit jelent ez számszerűsítve?
Az átutalások után fizetendő tranzakciós illeték 0,2%-ról 0,3%-ra emelkedik, a 6 000 Ft-os felső korlát megtartásával. A készpénzfelvételek esetében a korábbi 0,3%-ról 0,6%-ra nőtt az illeték mértéke és eltörölték a felső határt.
Példa a tranzakciós illetékre:
1 000 000 Ft utalása esetén a korábbi 2 000 Ft helyett 3 000 Ft illetéket kell fizetni, de jó hír, hogy 2 000 000 Ft felett már nem emelkedik tovább 6 000 Ft-nál a tranzakciós adóból származó költség.
1 000 000 Ft készpénz felvételnél eddig 3 000 Ft-ot kellett fizetnünk, augusztus 1. után ugyanerre az összegre már 6 000 Ft lesz az illeték, és a felvett összeg nagyságával arányosan emelkedik a fizetendő illeték mértéke is.
A gyakorlatban ez a készpénzfelvételi díjakat jelentősen meg fogja emelni akár bankfiókban, akár bankkártyával szeretnénk készpénzt felvenni.
A bankok várhatóan áthárítják majd ügyfeleikre a tranzakciós illetékemelkedést is, többen már közzé is tették új kondíciós listájukat a megemelkedett átutalási és készpénzfelvételi díjakról. Egyelőre a kártyahasználat még ingyenes marad, bár várhatóan az éves kártyadíjak növelésével fogják a bankok kompenzálni az illetékemelést.
Megtakarításaink is veszélybe kerülhetnek
2013. augusztus 1-től a kamatjövedelmek után a 16%-os kamatadó mellett 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, így megtakarításaink után az összes adóteher 22%-ra nő.
Mi minősül kamatjövedelemnek?
A hitelintézetben elhelyezett lekötött betét, a nyilvánosan forgalomba hozott és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a befektetési jegy kamata, illetve a biztosítások befizetett díját meghaladó egyes kifizetések. (Részletesen az SZJA törvény 65 §-a definiálja a fent említett kamatjövedelmeket).
Mibe fektessük ezek után a pénzünket?
A jövőben is mentesülni fognak az EHO fizetési kötelezettség alól az EGT tagállam által kibocsátott, forintban denominált kötvények.
A befektetési jegyek után sem kell az egészségügyi hozzájárulást leróni, amennyiben a befektetési alapban legalább 80%-ban forintban denominált kötvények szerepelnek.
A tartós befektetési szerződések esetében megússza az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséget az, aki még augusztus 1-je előtt nyit TBSZ-t. A módosítások hatályba lépését követően kötött szerződések esetében viszont már az a szabály lép életbe, hogy meg kell fizetni a 6% EHO-t, amennyiben a számlanyitást követő 3 éven belül felmondásra kerül a szerződés.
Példa a kamatadóra:
5 000 000 Ft 1 évre lekötött betét évi 3,5% kamatra
Bruttó kamatbevétel: 175 000 Ft
Kamatadó levonás: 38 500 Ft (28 000 Ft SZJA+ 10 500 Ft EHO)
Folyószámlán jóváírásra kerülő nettó kamat: 136 500 Ft
