Mit kell tudni a beszámoló közzétételéről?

• Kinek kell és kinek nem kell közzétennie az (egyszerűsített ) éves beszámolóját?
• Hol és hogyan lehet eleget tenni ennek a kötelezettségnek?
• Mikor kell közzétenni a beszámolót?
• Milyen jogkövetkezményei vannak a közzététel elmulasztásának?

Kinek kell beszámolót készítenie?

Minden, Magyarországon könyvvezetésre kötelezett gazdálkodónak az éves működéséről a számviteli törvényben előírt módon beszámolót kell készítenie. Az így elkészített beszámolót a tulajdonos eredmény felhasználásáról szóló döntésével, valamint, kötelező könyvvizsgálat esetén, a könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzé kell tenni.

Kinek nem kell a beszámolót közzétennie?

A beszámoló közzétételét a szervezeti formától függően, eltérő módon kell közzétenni. A Cégbíróságon bejegyzett vállalkozások közül például a bevételi nyilvántartást készítő betéti társaságok (Bt.) és a közkereseti társaságok (Kkt.) nem kötelezettek a beszámolójuk közzétételére. Az alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédi irodák beszámolóinak a közzétételére speciális szabályok vonatkoznak.

Hol és hogyan kell a beszámolót közzétenni?

A beszámolót – amely a mérleget, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, a könyvvizsgálói jelentést, és az adózott eredmény felhasználásról szóló határozatot jelenti – pdf formátumban, a közzétételhez rendszeresített elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak kell megküldeni a kormányzati portálon keresztül. A közzétett beszámoló alapjául szolgáló eredeti dokumentumok megőrzéséről gondoskodni kell. A beszámoló közzétételele díjköteles. A 3 000 Ft-os közzétételi díj megfizetését a beszámoló beküldésével kell igazolni.

Mi a beszámoló leadásának a határideje?

Éves, (sajátos) egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 5. hónap utolsó napjáig kell közzétenni a dokumentumokat. Azoknál a vállalkozásoknak, melyeknek az üzleti éve meggyezik a naptári évvel, a beszámoló közzétételi határideje május 31-e.

Jogkövetkezmények

Az adóhatóság a határidő elmulasztása esetén 15 napon belül felszólítja a közzétételi kötelezettség teljesítésére a vállalkozást. Fontos változás, hogy az elmúlt évben csak az első 15 nap után kezdték el a beszámolók ellenőrzését, de idén a jogszabály már úgy szól, hogy 15 napon belül az adóhatóság hivatalból naponta köteles ellenőrizni és összevetni a közzététel állapotát. A mulasztók számára az adóhatóság adatfeldolgozástól függően fogja kiküldeni a felszólításokat a maximum 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal együtt. Az adóhatóság felszólítja a vállalkozást, hogy 30 napon belül pótolja a hiányosságát, s tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a 31. napon az adóhatóság rendszere már jelzi, hogy a következő felszólítást is ki kell küldeni a vállalkozásnak. Ebben az esetben már 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhatnak. A második felszólításban a bírság mellett újabb 60 napot biztosítanak a beszámoló beadására. Amennyiben ez is eredménytelenül telik el, vagyis továbbra sem kerül közzétételre a beszámoló, akkor hivatalból törlik a társaság adószámát. Az adószám törlésével egy időben az adóhatóság a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. A cégbíróság ezek után felszólítja a vállalkozást, hogy a jogszabályoknak megfelelő működését hozza helyre, tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben a cégbíróság sem jár eredménnyel, akkor megindítja a kényszertörlési eljárást. A cég törlése mellett sor kerülhet az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tag, vezető tisztségviselő eltiltására, aki így 5 évig nem tölthet be más vállalkozásnál hasonló tisztséget. Amennyiben a céget törlik a cégnyilvántartásból és vagyon hiányában a hitelezőket nem tudták kifizetni, a hitelező a bíróságtól kérheti a többségi befolyással rendelkező tag/vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását.

Forrás: e-beszamolo.kim.gov.hu, Számviteli törvény (2000. évi C. törvény), Art. (2003. évi XCII. törvény)