A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, melyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Kivételt jelent ez alól a csoportfinanszírozás. Vagyis a kapcsolt vállalkozások által egymásnak nyújtott kölcsön esetében a felügyeleti engedély nélkül is végezhető ilyen tevékenység a csoporton belül.

A kölcsön kondícióit elengedhetetlen írásban meghatározni, hiszen amennyiben nem áll rendelkezésre kölcsönszerződés, az átadott pénz számviteli és adózási besorolása is bizonytalanná válhat. Például egy nagyon régóta fennálló kölcsön akár véglegesen átadott pénzeszközzé is átminősíthető. De a beszámolóban bemutatásra kerülő hosszú- és rövidlejáratú kötelezettségek közé történő besorolást sem lehet e nélkül hitelt érdemlően bizonyítani.

A kamatmérték meghatározása kapcsolt vállalkozások között

A Polgári törvénykönyv előírásai szerint a nyújtó félnek kamat jár, melynek mértékében szabadon állapodhatnak meg az érintett felek.  Egy anyavállalat döntése szerint tehát akár 0%-os kamatot is meghatározhat, azonban ilyen esetben meg kell vizsgálni ennek hatását az adófizetési kötelezettségekre.

A társasági adótörvény és a kisvállalati adótörvény előírásai alapján, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik tekintetében eltérnek a szokásos piaci ártól, akkor adóalap-korrekciós kötelezettségük merül fel.  Ez az előírás a kölcsönökre, hitelekre járó, illetve fizetendő kamatokra is érvényes. Kamatmentes kölcsön esetében például a nyújtó félnél egy elmaradt kamatbevétel állhat fenn, míg a fogadó félnél egy elmaradt kamatráfordítás. Ez a szabály arra az esetre is érvényes, amikor a piaci kamatnál magasabb kamatot állapítanak meg a felek.

Amennyiben a kölcsönt nyújtó magánszemély (nem egyéni vállalkozói minőségében), akkor a szokásos piaci ártól való eltérés esetén nem kell az adóalapot korrigálni.  Ilyen esetben a magánszemély adófizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza.

A szokásos piaci kamat

Adóhatósági tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szokásos piaci kamatot leginkább a kölcsönfelvevő oldaláról érdemes vizsgálni: mennyiért kapná a vállalkozás a kölcsönt, ha más vállalkozástól, hitelintézettől kapná. Az összehasonlításhoz vizsgálni szükséges a kölcsön kondícióit: a kölcsön összegét, devizanemét, a futamidőt, a biztosítékot, a kamat jellegét (fix kamatozású vagy változó kamatozású) stb.

Az adóalap megállapításához és annak alátámasztásához kalkulációt szükséges készíteni. A kondíciók piaci összehasonlításhoz az alábbi lehetőségeket érdemes figyelembe venni:

• a számlavezető bank vagy hitelintézet által közzétett, nyilvános kamatadatok
• ajánlatkérés a számlavezető banktól ugyanazon feltételek szerint
• az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsor
• nemzetközi adatbázisok
• OECD iránymutatás
• hasonló kölcsön igénybevétele a vállalkozástól független féltől (amennyiben korábban volt ilyen)
• hasonló kölcsön nyújtása a vállalkozástól független félnek (amennyiben korábban ilyen felmerült)

Kölcsönszerződés

A piaci (vagy attól eltérő) kondíciók dokumentálására is érdemes szerződést kötni, akár évekkel később is, hogy a feltételek egyértelműek legyenek. s egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során is rendelkezésre álljanak. A kölcsönszerződésben legalább a következőket kellene rögzíteni:

• a kölcsön összegét és pénznemét
• a kamat mértékét, számítását, fizetési időpontját
• a kölcsön visszafizetésének a garanciáit, fedezetét
• a visszafizetés, a törlesztés időpontját/időpontjait
• késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét.

Kapott vagy adott kölcsön adóhatóság felé történő bejelentése

Nem szabad megfeledkezni a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekről sem.  Az adóhatóság felé 15 napon belül be kell jelenteni a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozással (akár magánszeméllyel is) történt első szerződéskötést (a szóbeli szerződés is ennek minősül). Ennek elmaradása esetén 500.000 forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság.

Transzferár-nyilvántartási kötelezettség

A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség azokat a kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakciókat érinti, ahol az ügyleti érték meghaladja az 50 millió forintot. Kölcsönök, hitelek esetében a kamat összegét kell vizsgálni. A nyilvántartási kötelezettség szempontjából az összes tranzakciót figyelembe kell venni a határérték számításakor. A dokumentáció hiánya esetén 2.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Alultőkésítési szabály

Nagyobb volumenű kölcsönöket érinti a társaságiadóban szereplő kamatlevonáskorlátozási szabály a nagyobb volumenű kölcsönöket érinti.  A társasági adótörvény alapján meghatározott 939 millió forintos abszolút korlát a magyarországi társaságok széles körét mentesíti ez alól, mivel a hazai cégek többsége ezt az összeget nem meghaladó finanszírozási költséget számol el évente.