A hiányosságok jellemzően az alábbi előírások be nem tartásából fakadnak:
- a gazdálkodó az éves beszámolóját köteles magyar nyelven készíteni
- a könyvvezetés csak magyar nyelven történhet
- a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó köteles olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amelyben a gazdasági műveleteket folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja ki
- köteles a törvényben előírt egységes számlakeretet használni, amely alapján olyan számlarendet alakít ki, amely a beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja
- az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott szerkezetben és tagolásban köteles elkészíteni a szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján
Ez alapján nem felel meg a számviteli törvényi előírásoknak a vállalatcsoportok által alkalmazott, más számviteli és beszámolási keretelvek alapján kialakított, és nem magyar nyelvű számlakeret, és főkönyv, amely nem zárt könyvelési rendszeren belül kerül előállításra.
Amellett, hogy az említett eljárás nem teljesíti a törvényi előírásokat, az adóhatósági ellenőrzések lefolytatásánál, valamint a könyvvizsgálat elvégzésénél is nehézséget okoz.
Az Adóhatóság és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felhívja a gazdálkodó szervezetek figyelmét arra, hogy a jogkövető magatartásért való felelősségükre tekintettel tegyenek mielőbbi intézkedéseket annak érdekében, hogy a fentebb említett hiányosságokat pótolják, és a törvényi előírásoknak megfelelően járjanak el.
Amennyiben az adóhatóság az esetleges adóellenőrzések lefolytatását akadályozva látja a fentebb említett okokból, a gazdálkodókat felszólíthatja a hiányosságok megszüntetésére, és az előírásoknak megfelelő rendszer előállítására, bemutatására.
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel:
- a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
- az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 403. § (1) bekezdés]
A fentiek szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. [Btk. 403. § (2) bekezdés]
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásolónak minősül az a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. [Btk. 403. § (4) bekezdés]
A hiba minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásolónak minősül, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások (eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő) értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. [Btk. 403. § (4) bekezdés]
