Ki veheti igénybe a kedvezményt

• aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
• családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, ide értve azt a gyermeket is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg vagy a felnőtt gyermekeket is
• és az említett gyermekek száma a minimum négy főt eléri

A kedvezmény kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anyát illeti meg, azt mással megosztani nem lehet.

Mi számít a levonható összegbe?

Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összegébe számít a jogosultsági időszakban megszerzett:

• a munkaviszonyból származó jövedelmek (munkabér, jutalom, prémium, túlóra, illetmény, illetménykiegészítés, pótlék stb.)
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (pl. táppénz, csed, gyed),
• álláskeresési járadék, álláskeresési segély
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása
• magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (pl. megbízási díjak)
• egyéni vállalkozóként e tevékenységéből származó jövedelme
• mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme

Mi nem számít a levonható összegbe?

Az egyes jogviszonyok megszűnéséhez tartozó végkielégítés és az egyéni vállalkozók osztalékalapja nem vehető figyelembe kedvezményezett jövedelemként.
Továbbá az úgynevezett tőkejövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalapként adóköteles jövedelem, ingatlanért kapott bérleti díjak stb.) után ezeknek az anyáknak is kell adót fizetniük.

A kedvezmény első alkalommal munkaviszonyból származó jövedelem esetében:

• a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt
• a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett
• a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére, más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

Jogosultsági időszak

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek (például, ha állami gondozásba vétel, örökbeadás vagy válás esetén az apának ítélt gyermek/ek miatt a létszám négynél kevesebb). A mentességet a családi pótlékra jogosultságtól számítják, tehát a családi adóalap-kedvezménnyel ellentétben nem a várandósság 91. napjától jár majd, hanem a szüléstől.
Amennyiben a négy vagy több vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelő anyának minősülő nő kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezmény érvényesítésének feltételei

A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban a jogosult nő nyilatkozatai alapján történik. A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell gyermekek nevét és adóazonosító jelét – vagy ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – a természetes személyazonosító adatait.

Hogyan vehető igénybe más kedvezmény?

Fontos rendelkezés, hogy a kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével (15 %) meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

A járulékkedvezmény igénybevételének sorrendje nem változik:

• 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
• 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
• 10 % nyugdíjjárulék

A munkaerő-piaci járulékkal szemben családi járulékkedvezmény továbbra sem érvényesíthető. Az érintettek az első házasok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az adóról való rendelkezés lehetőségét csak akkor tudják érvényesíteni, ha olyan adóköteles, az összevont adóalapba tartozó jövedelmük is lesz (például egyéb jogcímen szerzett jövedelem), amelyre a négy- vagy többgyermekesek kedvezménye nem vonatkozik. Érdemes az első házasok kedvezményét a házastársnak igénybe vennie.