Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés szabályai, adózása

Mi minősül osztaléknak és mi minősül osztalékelőlegnek

Az éves vagy egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyását követően a gazdasági társaság tagjai döntést hoznak az adózott eredmény felhasználásáról. A tagok dönthetnek arról, hogy az adózott eredményt nem kívánják osztalékként kifizetni és az eredménytartalékba helyezik. De dönthetnek arról is, hogy a tárgyévi adózott eredményt és/vagy a korábbi években az eredménytartalékba helyezett eredményt osztalékként kifizetik. Osztalékról a tagok egyszer, közvetlenül a beszámoló elfogadását követően dönthetnek. Az erről szóló határozatot az elfogadott beszámolóval, valamint, ha van választott könyvvizsgáló, akkor a könyvvizsgálói jelentéssel együtt letétbe kell helyezni.

A gazdasági társaság év közben már csak osztalékelőleget fizethet a tagok részére. Osztalékelőleget kizárólag közbenső mérleg alapján állapíthatnak meg a tagok. Ha a gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a közbenső mérleget könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia és arról jelentést készítenie. Ha az osztalékelőleg-kifizetést nem támasztja alá közbenső mérleg, vagy nem történt meg a könyvvizsgálat, akkor azt nem lehet osztalékelőlegnek tekinteni. A közbenső mérleget nem szükséges közzétenni.

Osztalék adózása

A magánszemély részére 2021-es adóévben kifizetett osztalékot 15 százalékos személyi jövedelemadó és meghatározott mértékig 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.

Magyarországon magánszemély részére kifizetett osztalék esetén a személyi jövedelemadót és adott esetben a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek az osztalék kifizetésének időpontjában kell megállapítania, levonnia, és a kifizetést követő hónap 12-ig befizetnie, valamint a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia a NAV felé.

Kifizetőnek nem minősülő személytől (jellemzően külföldi gazdasági társaságtól) származó osztalék esetében a személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség:

Az osztalék kifizetés esetén 15 százalékos személyijövedelemadó-teher mellett 2019. január 1-től addig kell fizetni az osztalék után szociális hozzájárulási adót, ameddig a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. A szociálishozzájárulás-fizetési felső határ számítása esetében figyelembe vehető az összes olyan jövedelem együttes összege, amely az új Szocho törvény szerint szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség alá esik (munkabér, tagi jövedelem, ingatlanbérbeadásból származó jövedelem, osztalék stb.). A felső határ elérése felett az osztalék után már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetendő.

2021. január 1. napján a minimálbér összege 161 000 Ft.

Ennek a 24-szerese: 3 864 000 Ft, így a kötelezettség 598 920 forint.

Osztalékelőleg adózása

A magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékelőlegből a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonnia.

Míg az osztalékot és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani, az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell feltüntetni. Majd a jóváhagyott osztalékot az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani a kifizetőnek.

Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség:

Az osztalékelőlegből nem kell szociális hozzájárulási adót levonni; a kötelezettséget akkor kell megállapítani, amikor az osztalékelőleg véglegesen osztalékká válik. Amennyiben a szociális hozzájárulási adó levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a magánszemély kötelezett.

Példa az osztalékelőleg elszámolására

A társaságnak kizárólag magánszemély tagjai vannak. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozólag nem adtak le a tagok nyilatkozatot. Döntés született 2020 évben 10 millió Ft osztalékelőleg kifizetéséről, a közbenső mérleg adatai alapján a kifizetés lehetséges. Az előleg kifizetésének elszámolása:

bruttó összeg:10 000 000 Ft
szja levonás (NAV-nak utalandó):1 500 000 Ft
kifizetendő nettó összeg:8 500 000 Ft

A 2020-as beszámolóval jóváhagyott osztalék 20 millió Ft

bruttó összeg:20 000 000 Ft
szja-levonás osztalékká vált osztalék után:0 Ft
szja-levonás (NAV-nak utalandó):1 500 000 Ft
szocho-levonás (NAV-nak utalandó):598 920 Ft
kifizetendő nettó összeg:7 901 080 Ft

Osztalékká nem vált osztalékelőleg rendezése

Abban az esetben, ha az üzleti év beszámolója alapján a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá, akkor a korábban felvett osztalékelőleg, vagy annak egy része nem válik osztalékká és ez kölcsönnek minősül. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontja, valamint az eredményfelosztás osztalékról való döntés időpontja közötti időszak alapul vételével számított kamat kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül.

Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká, és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmévé válik. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani.

Osztalék és osztalékelőleg adózása kiva választása esetében

A kisvállalati adó (kiva) alanyai, a társaságiadó-alanyokkal ellentétben, az eredmény után csak akkor fizetik meg az adót, ha azt a vállalkozásból kivonják. A kiva fizetése viszont el fog térni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségtől. Ennek oka az, hogy az osztalék után a kiva-fizetési kötelezettséget nem a kifizetés időpontjában, hanem a gazdasági társaság tagjainak az osztalékról szóló döntése alapján az éves kiva-bevallásban kell szerepeltetni és megfizetni. Ez azt is jelenti, hogy az év közben kifizetett osztalékelőleg után nem kell kivát fizetni. Kizárólag a megállapított osztalék után keletkezik kiva-fizetési kötelezettség. Ez logikus is, hiszen az év közben kifizetett osztalékelőlegek abban az esetben, ha a gazdasági társaság eredménye erre fedezetet nyújt, osztalékká válnak.

Ha az osztalék kifizetése csak később, az osztalékról szóló döntést követően történik meg, akkor is meg kell fizetni a kivát. Ebben az esetben a kiva-fizetés meg fogja előzni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget.