Ezekről a témákról is beszélgetni fogunk a 2022. december 09-én tartandó MGI-BPO adókonferenciánkon, majd utána részletesen is elküldjük a változásokat írásban az Ügyfeleink részére.
Addig is egy kis ízelítő a változásokról:
Adóeljárások, kisvállalati adó (kiva)
A kiva mértéke 2023-ra is a 2022-re megállapított 10%.
2023-tól kiesik a kiva alól az a vállalkozás, amely üzletvezetési helyet/eszközt/tevékenységet külföldre helyez, és ezek miatt a társaságiadó-törvény (tao-tv.) szerint adóalapkorrekciót kellene alkalmaznia.
2023-tól a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének (fióktelepének) is kötelező innovációs járulékot fizetnie. Az adó mértéke változatlan: 0,3%.
Hatósági üzletlezárásra négy esetben kerülhet sor:
– be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása,
– igazolatlan eredetű áru forgalmazása,
– számla-, nyugtakibocsátás elmulasztása, valamint
– pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
Pénztárgépes jogsértések:
Ismételt jogsértés esetén eddig mind a négy esetben kötelező volt elrendelni az üzletzárást. Ám mivel a pénztárgépes jogsértések esetén költségvetést károsító (pl. pénztárgép manipulálása) és adminisztratív jellegű (pl. kis összegű kasszaeltérések, elütések) jogsértés is felmerül, 2022. augusztus 27-től az ellenőr dönthet úgy, hogy nem indokolt az üzletlezárás kötelező elrendelése ismételt jogsértés esetén sem.
Mivel adóhatósági ellenőrzés esetén elsődlegesen elektronikusan történik az adatszolgáltatás, a vizsgálat kommunikáció és a megküldött adatok alapján történik. Így nemcsak a területileg hatályos NAV-osztály végezhet vizsgálatokat, hanem ezeket vidékre is kiszervezhetik.
Helyi iparűzési adó
- január 1-jétől új, egyszerűsített adóalap lép életbe. Az a vállalkozás élhet ezzel a módszerrel, melynek bevétele (nettó árbevétele, vagy szja/kata szerinti nettó árbevétele) éves szinten nem haladja meg:
- a 25 millió forintot,
- vagy a 120 millió forintot, amennyiben az Szja-tv.-ben meghatározottak szerint átalányadózóként kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez.
Az adóalapokat bevételi sávokhoz kötik, melyeket székhelyenként / telephelyenként kell érteni:
- 0 – 12 millió Ft bevétel között 2,5 millió Ft lesz az adóalap,
- 12 – 18 millió Ft bevétel között 6 millió Ft lesz az adóalap,
- 18 – 25 millió Ft bevétel között 8,5 millió Ft az adóalap.
Az a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó, akinek a bevétele nem haladja meg a 120 millió Ft-ot, csak a 8,5 millió Ft-os adóalapot választhatja.
Az egyszerűsítettadóalap-megállapítást jelezni kell az önkormányzatok felé, melyet:
- működő, vagy adóköteles tevékenységet kezdő, jogelőd nélküli vállalkozás esetén az adóbevallásban az üzleti évet követő 5. hónap utolsó napjáig,
- tevékenységét kezdő vállalkozás (kata adózási módot választó vagy év közben új telephelyen adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó) esetén pedig adat-/változásbejelentő nyomtatványon lehet megtenni.
Azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek az adóévi adója megegyezik vagy alacsonyabb, mint az adóelőlege és az esetleges túlfizetést nem kérik vissza, nem kell adóbevallást benyújtaniuk.
Azonban aki ezt a módszert választja, nem veheti igénybe a különböző adómentességeket, adókedvezményeket, ezért érdemes előzetesen átgondolni, hogy megéri -e ezt választani.
Ha a vállalkozás kikerül ebből az adózási formából, akkor 2 évig nem választhatja újra.
Reklámadó
A korábban érvényben lévő 0%-os adókulcs 2023. december 31-ig érvényben marad. Sem a reklám közzétevőjét, sem a reklámot megrendelő adóalanyt nem terheli adófizetési kötelezettség.
Cégautóadó
A 2022. július 1-jétől megemelt cégautóadó nem csak 2022. december 31-ig lesz érvényes (ahogy a nyári módosításokban megjelent), hanem 2023-ban is az emelt összegeket kell majd fizetni.
Általános forgalmi adó
Az új ingatlanok (hivatalos nevén: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan) körébe sorolják a
- funkcióváltással, azaz rendeltetésükben történő változtatással,
- rendeltetési egységeinek számában bekövetkező változással
létrejövő ingatlanokat.
Új ingatlan értékesítése mindig áfaköteles és egyenes adózású.
A lakóingatlanok 5%-os áfakulcsa további 2 évig hatályban marad a 2025. január 1-e előtti teljesítésű új és félkész lakások értékesítésére vonatkozóan.
Átmeneti rendelkezés: új és félkész lakások értékesítésénél a 2022. január 1. és 2028. december 31. közötti teljesítésű számlákra akkor lesz alkalmazható az 5%-os áfakulcs, ha 2024. december 31-én már volt véglegessé vált építési engedély vagy 2024. december 31-ig megtörtént az egyszerű bejelentés.
Devizás számla
A belföldi teljesítésű termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán az áthárított adót forintban is meg kell adni a szabályok szerint meghatározott árfolyammal, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben vannak.
Szja, tb és munkajog
Távmunkához kapcsolódó egyes kiadások megtérítése:
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet fennállásának időszakában a 487/2020. (XI. 11.) Korm.rendelet lehetővé tette, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodás keretében eltérjen A munka törvénykönyve (Mt.) 196. §-ában foglaltaktól, és így az otthoni munkavégzés keretében végzett tevékenység távmunkának volt minősíthető.
Ezzel összefüggésben az Szja-tv. szerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzésre tekintettel fizetett költségtérítés összegéből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg.
Az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnését követően (2022. június 1-jétől) a távmunkavégzéssel összefüggő szabályok beépültek a vonatkozó törvényekbe (Mt., Munkavédelmi törvény, Szja-tv.), így a jövőben is igazolás nélkül számolható el az előzőek szerint költségtérítés címén fizetett összeg.
Távmunkavégzésre csak a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor: a megállapodást munkaszerződésbe vagy munkaszerződés-módosításba kell foglalni.
- december elején fogják tárgyalni az alábbi módosításokat, melyek még nem kerültek elfogadásra:
A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedhet az “apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az érintettek 10 kivehető munkanappal rendelkezhetnek.
A kisgyermekes szülők a rugalmasabb munkafeltételek biztosítása érdekében a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat.
A munkavállaló tájékoztatása
A munkavállalókat teljeskörűen, megfelelő időben szükséges tájékoztatni az alapvető munkafeltételekről, mely a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető, írott formában történjen.
A munkavállalóval a munkafeltételeket az Mt.-módosítás hatálybalépésétől legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni.
- A munkáltatóknak rövidebb határidőkkel, részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk. Így például a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már 7 napon belül át kell adniuk, az esetleges változásról pedig legkésőbb annak napján értesíteniük kell a munkavállalót.
- A munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg.
