Az MRP szervezet egy remek módja annak, hogy a munkavállalókat még inkább elkötelezetté tegyük a cég iránt, továbbá az alapító vállalkozás és a munkavállalók számára is egy kedvező adózási feltételekkel bíró jutalmazási forma. Mindemellett viszont a velük kapcsolatban felmerülő fenntartási és adminisztrációs költségek miatt érdemes költség-haszon elemzést végezni, hogy valóban meghozza a kívánt eredményeket. Sok esetben nem jár rosszabbul, aki a normál adóterhekkel, hagyományos jutalmazási módszerek megtartása mellett dönt.

Kik indíthatnak MRP szervezetet?

Azok a részvénytársaságok indíthatnak MRP-t, akik lehetővé szeretnék tenni dolgozóik részére, hogy cégükben vagyoni részesedésre tegyenek szert. Korlátolt felelősségű társaságok esetében ez a lehetőség akkor érhető el, ha a részvénytársaságként működő anyavállalatuk indít MRP szervezetet és az a feletti befolyását kiterjeszti a leányvállalata részére is.
Ez a szervezeti forma lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy ne közvetlenül a munkavállalóknak adjanak át értékpapírt, hanem az általa alapított MRP szervezet részére, amiben a dolgozók tagi részesedést szereznek. Így elérhető, hogy a dolgozók elkötelezettek legyenek a vállalkozás iránt, továbbá jutalmat is kaphatnak osztalék formájában, anélkül, hogy döntéshozó joguk lenne a vállalkozás működését tekintve.

MRP szervezet alapításának feltételei:

Az MRP alapításának egyik legfőbb feltétele a javadalmazási politika. Ebben határozzák meg a munkavállalói jövedelmek elszámolásának menetét, biztosítják a résztvevő munkavállalók közötti egyenlőséget, továbbá bemutatják a vállalkozás mutatóit a jövőre nézve. Legutóbbi azért fontos, mert MRP szervezet alapítása során az alapító céggel szembeni elvárás e mutatók és az eredmény folyamatos javulása a jövőre nézve. Mindemellett, a további zökkenőmentes működés érdekében fontos kialakítani egy szerződés-rendszert, ami megakadályozza a hígulás szerű tendenciákat a fő döntéshozói szervben.

Adózás:

Az MRP szervezetek népszerűsége a kedvező adóztatásban rejlik. Az MRP tagok adómentesen tudnak részesedést szerezni, és a szervezeten belül szerzett jutalom jellegét tekintve tőkejövedelemnek minősül. Így a munkabérként kapott jutalomnál kedvezőbb feltételekkel szereznek jövedelmet a tagok. A tőkejövedelmek adózása jóval alacsonyabb mértékű, mint a munkavállalói és munkáltatói adó és járulék fizetési kötelezettség, amivel a hagyományos, jutalom kifizetéseket terhelik.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség:

Mivel az MRP szervezet a számviteli törvény szerint egyéb szervezetnek minősül, a 479/2016 (XII. 28.) Kormányrendelet alá tartozik. A készítendő beszámoló formája a következő határértékektől függ. Amennyiben az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó árbevétel nem haladja meg az ötven millió forintot, a szervezet készíthet egyszerűsített beszámolót, ellenkező esetben egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. Éves beszámolót akkor köteles MRP szervezet készíteni, ha két egymást követő üzleti évben az alábbi három mutató közül bármely kettőt túllépi: mérlegfőösszeg: 1.200 millió forint, árbevétel: 2.400 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak száma: 50 fő.
A beszámolót – bejegyzett egyéb szervezet – esetén a számviteli törvény rendelkezései szerint kell nyilvánosságra hozni. Amennyiben a szervezet nincs cégbíróságon bejegyezve, a számviteli politikájában meghatározott módon kell közzétennie a beszámolójának a fontosabb adatait.
A könyvvitel rendszere a beszámoló formájától függ. Az egyszerűsített beszámolót készítő szervezet egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, viszont bármelyik év január 1-én áttérhet kettős könyvvitelre, amennyiben egyszerűsített éves vagy éves beszámolót készít a továbbiakban. Fontos továbbá, hogy a szervezet könyvvezetésében a sajátos jogszabály érintette alaptevékenység bevételei és ráfordításai elkülönítve szerepeljenek a külön jogszabály által meghatározott vállalkozási tevékenységétől.

Az MRP hátrányai:

Tekintve, hogy a magyarországi cégek körében jelenleg még csak terjedő félben van az MRP szervezetek létrehozása, még nem áll rendelkezésre a szabályozási és jogszabályi háttérhez kapcsolódó jelentős tapasztalat, gyakorlat, ami bizonytalanságokat vonhat maga után.
A tagok részesedéseit szigorú szabályok szerint kell nyilvántartani. A vállalatnak a bekövetkező változásokat rögzíteni kell, a részvényeket pedig piaci értéken köteles értékelni, ami könyvvizsgálati kötelezettséggel jár.
Az MRP fenntartása költségekkel jár, ezek közül a legjellemzőbb: a székhelyként működő ingatlan bérleti, vagy fenntartási díja, a részvényekért felelős vagyonkezelő díja, az ügyvezető bére, a könyvvezetési és a könyvvizsgálati költségek.

MRP szervezetekkel kapcsolatos főbb gazdasági események elszámolása:

Az MRP szervezetek induló tőkéjeként a létesítő okiratban meghatározott alapítói vagyon címen rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást kell kimutatni. Az alapító által az MRP szervezet rendelkezésére bocsátott vagyont, az alapítónál személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni, míg az MRP szervezetnél részesedés keletkezik az alapító cégben, amit a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni.
Az alapítóra visszaszálló részesedés történhet ellenérték fejében vagy térítés nélkül. Amennyiben az alapító a részesedést ellenérték fejében szerzi meg, akkor a vételáron kerül állományba befektetett pénzügyi eszközök vagy forgóeszközök között. Az alapítóra térítés mentesen átszálló tagi részesedést lejárattól függően befektetett pénzügyi eszközök vagy forgóeszközök között kell elszámolni. A kapcsolódó nyereséget el kell határolni. Az elhatárolás feloldására a bekerülési érték költségkénti elszámolásakor kerül sor.
Amennyiben az MRP szervezet résztvevői számára értékesített értékpapírok a befektetett pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, a keletkező árfolyamkülönbözetet részesedésekből származó bevételként, vagy ráfordításként, ha pedig forgóeszközök között vannak nyilvántartva pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy egyéb ráfordításaként kell kimutatni.
Az MRP szervezet fenntartási költségeinek fedezése az alapító vállalkozás kötelessége. E kifizetés jellegét tekintve költségek ellentételezésére adott, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, így az alapítónál az egyéb ráfordítások, az MRP szervezetnél pedig egyéb bevételek között kerülnek elszámolásra.