2017-es adótörvény-változások
Szinte minden év végén a vállalkozások következő évi terveit jelentősen befolyásolja az adótörvények változása. A tervezet első olvasatra a kisebb vállalkozások számára előnyösebb módosításokat tartalmaz. A bejegyzés elkészítésének időpontjában még csak a tervezet ismert. Igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat.
A tervek szerint 2017-ben a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan nem lesz jelentős járulékcsökkentés, annak ellenére, hogy sok szó esett az elmúlt években arról, hogy Magyarországon a munkát terhelő adók és járulékok a legmagasabbak közé tartoznak Európában.
Járulékcsökkentés ugyan nem lesz, de a kedvező egyszerűsítéseknek köszönhetően a kormányzat a kisvállalati adózás irányába próbálja terelni az adózókat.
Csak összehasonlításként: a munkáltatókat 27% szociális hozzájárulási adó terheli a bruttó bér után, de ha a társaság belép a kisvállalati adózói körbe, akkor ez csak 16% kisvállalati adót jelent. 200.000 Ft-os bruttó bér esetében a két adózási forma között 22.000 Ft a különbség. Ez éves szinten 264.000 Ft-ot jelent, ami több mint egy havi bérköltség.
Jelentős egyszerűsítésnek minősül a kisvállalati adó esetében, hogy 2017-től a pénzeszközváltozás főszabályként már nem lesz kisvállalati adóalap, így az adó alapja elsősorban a munkabér és a felvett osztalék lesz. Mindezek mellett érdemes áttekinteni a kedvezményeket is, amelyeket ez az adónem kínál, mert akár a béreket terhelő kisvállalati adó is csökkenthető.
A cafeteria rendszer jelentős átalakulása már 2016-os év közben elkezdődött. Ebből kiemelendő a készpénzben nyújtott cafeteria. Az Erzsébet-utalvány kiváltására meghozott szabály talán az egyik legkedveltebb cafeteriaelemmé válhat. A készpénzben nyújtott cafeteriát éves szinten 100.000 Ft-os értékhatárig egy kedvező, 34,22%-os mértékű adó terheli. Ez – szembeállítva a béreket terhelő adó- és járulékterhekkel – kihagyhatatlan ajánlatnak tűnik a munkáltatók és a munkavállalók számára.
A társasági adóban átfogó változásokra nem lehet számítani. Pár apróbb kedvezmény csak kevés társaságot fog érinteni, de nem feltételezhető, hogy az adókedvezmény igénybevétele befolyásolni fogja az üzleti döntéseiket. Ilyen kedvezmény lesz az energetikai beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény és a vendéglátóhelyek élőzenei szolgáltatásainak a kedvezménye.
A két adókedvezmény közül az energetikai beruházásokat érintőnek az igénybevétele a reálisabb, mert a vendéglátóhelyek többsége inkább a kisvállalati adót fogja választani, így ez a kedvezmény számára nem lesz elérhető.
Adókedvezménnyel támogatják a startupokba fektető vállalkozásokat. A kedvezmény a befektetés adóévében és az azt követő adóévben évente maximum 20 millió forintig vehető igénybe. Ezzel egy időben a startupcégeket is definiálja a módosítás, aminek értelmében a legalább 2 fős létszámból az egyik munkatársnak meg kell felelnie a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény előírásainak.
A méltán kedvelt tételes átalányadó, a kata értékhatára megduplázódik és ezzel már 12 millió forintos bevételt lehet majd választani. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy az általános forgalmi adó (áfa) alanyi mentesség választásának a felső határa is változik 8 millió forintra. Vegyük észre, hogy a 8 millió forint feletti bevételt elérő katások már áfafizetésre is kötelezettek lesznek.
A könyvelőkön és a bérszámfejtőkön kívül nem sokan tudták követni, hogy az ötkulcsos egészségügyi hozzájárulási (eho) kötelezettség közül melyik jövedelmet milyen kulcs terhel. A jövőben a tervek szerint már csak két kulcsot kell megjegyezni, mert csak a 14% és a 27% marad meg. A kamatjövedelmet terhelő eho viszont meg is szűnik.
A teljes 204 oldalas tervezet itt olvasható el.
