A törvénymódosítást még júliusban elfogadták, majd egy novemberi kisebb változtatást követően már véglegesnek tekinthető. Cikkünkben azokat a változásokat szeretnénk ismertetni, melyek a kisadózókkal is együtt dolgozó vállalkozásokat érintik:
- 2021. januárjától 40 % adót kell fizetnie annak a vállalkozásnak, amelyik vele kapcsolt vállalkozásnak minősülő kisadózónak teljesít kifizetést. A kifizetőnek kell az adót megállapítania, bevallania és befizetnie a következő hónap 12-ig.
- Szintén 40 % adó terheli azt a kifizetőt, aki egy kisadózónak tárgyéven belül több, mint bruttó 3 millió forint értékben teljesít kifizetést. Ebben az esetben az adó a 3 millió forint feletti részt terheli, és ilyenkor is a kifizetést követő hó 12-ig kell az adót bevallani és megfizetni.
Ez alól kivételt jelent, ha
- a kifizető kapcsolt vállalkozás, így már megfizette a 40 % adót a juttatott összeg után
- a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
- a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózónak
- költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak
- Szerződéskötés előtt a kisadózó vállalkozásnak írásban tájékoztatnia kell a vele szerződő felet kisadózó voltáról. Erre azért van szükség, hogy a kifizető társaság tudomást szerezzen esetleges adófizetési kötelezettségéről. Régebb óta fennálló szerződéses jogviszony esetén jövő év elején kell az írásos tájékoztatást a vállalkozásoknak megkapniuk a kisadózóktól.
- Külföldi kifizető esetén sem kerülhető ki a 40 % adó, ekkor azonban a befizetése, bevallása a kisadózót terheli, és az adó alapja nem a bruttó 3 millió forint feletti megszerzett bevétel, hanem annak 71,42 %-a. Ha a külföldi kifizető kapcsolt vállalkozás, akkor az adót a teljes bevétel 71,42 %-a után meg kell fizetnie a kisadózónak.
Maga a kisadózás eredetileg a magánszemélyeknek szolgáltatást nyújtó kisvállalkozók számára lett megalkotva, azonban mire bevezetésre került ennél jóval szélesebb kör számára lett elérhető, egyúttal a bújtatott foglalkoztatás egyik szinonimájává is vált bizonyos körökben. Az adóemelés célja a leplezett munkaviszonyok felszámolása, ezért ró a kisadózókkal szerződésben állókra is kötelezettségeket, terheket. A szakmában évek óta többször felmerülő aggály volt, hogy sok vállalkozás korábbi munkavállalóit vállalkozói jogviszonyba terelte, vagy éppen a dolgozók kérték tömegesen munkaadójukat, hogy kisadózóként legyenek alkalmazva a kevesebb adóteher miatt, ami több szempontból is kedvezőtlen folyamat volt. Csak a legfontosabbakat említve: vállalkozóként a dolgozót már nem védte a Munka Törvénykönyve, az állam pedig jóval kevesebb bevételhez jutott az adókból. Az adónem 2013-as bevezetése óta évről évre egyre többen választották a KATA-t, 2019 végére már 377 ezer vállalkozás döntött így, a NAV ellenőrzéseinek száma, ellenőrzési gyakorlata azonban ezt az ütemet nem követte, megmaradt évi 10-13 ezernél. Mivel a jogszabály eleve nem volt alkalmas arra, hogy elhatárolja a vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól, a NAV a lefolytatott ellenőrzések során sem tudta kiszűrni a visszaéléseket. A vélt leplezett munkaviszonyok felderítetlenek maradtak, aminek következtében még többen vágtak bele a kisadózás nem a jogalkotói szándéknak megfelelő alkalmazásába, ez indokolta a 2021-es változásokat.
Sajnos azokat a vállalkozásokat is negatívan érintik a szigorítások, akik eddig is betartották a szabályokat. Érdemes felkészülni arra, hogy jövőre mind a cég költségei, mind az adminisztráció jelentősen növekedni fog a kisadózókkal való együttműködések kapcsán. A pandémia miatt kialakult jelenlegi gazdasági helyzetben nem a legszerencsésebb az időzítés, félő, hogy a különadók sokakat a fekete/szürke gazdaság felé terelhetnek, emellett újabb tömegek megélhetése válik bizonytalanná.
Nézze meg, hogyan tudunk segíteni a vállalkozásának:
