A legfrissebb hírek szerint küszöbön áll a megállapodás: mintegy 92 milliárd forintnyi forrás nyílhat meg Magyarország számára a Norvég Alapból. A 2026-os indulás hatalmas lehetőség, de könyvvizsgálói szemmel nézve egy komoly kockázatot is rejt: a támogatást nem csak megnyerni kell, hanem a projekt végén szabályosan el is kell számolni.

Miért a Norvég Alap pályázat beadásakor dől el minden?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a könyvvizsgálót csak a zárójelentés előtt két héttel hívják fel. Pedig a Norvég Alap elszámolási szabályai szigorúak, és az elszámolhatóság alapjait már a nulladik napon le kell fektetni: ha a pályázó szervezet nem vezet olyan nyilvántartásokat, amelyekből a költségek tényszerűen visszakövethetők, a Norvég Alap keretében elnyert támogatás könnyen visszafizetendő teherré válhat.

3 kérdés, amit tegyen fel magának a Norvég Alap pályázatának beadása előtt

1. Felkészült-e a szervezet a transzparens, elkülönített elszámolásra?

A Norvég Alapnál a transzparencia alapelv: a projekthez kapcsolódó költségeket a napi működéstől elkülönítve, jól azonosítható módon kell nyilvántartani. Ez a gyakorlatban projekt-szintű főkönyvi analitikát és a munkatársak tevékenységét igazoló jelenléti íveket (timesheeteket) igényel. Érdemes már az induláskor olyan rutint kialakítani, ahol ezek a dokumentumok naprakészen állnak rendelkezésre.

2. Rendelkezik-e a cég megfelelő belső szabályzatokkal és dokumentált folyamatokkal?

A zárójelentéshez kapcsolódó könyvvizsgálói megbízás keretében végrehajtott eljárások tipikusan nem csak a számlákra terjednek ki, hanem – a támogatói útmutatóban rögzített módon – a beszerzési és döntéshozatali folyamat nyomvonalára is. Megfelelnek a beszerzési eljárásaik a program által előírt szabályoknak? Dokumentált-e a döntéshozatal?

3. Hajlandó-e a vállalkozás már a Norvég Alap megpályázásának elején konzultálni?

Egy előzetes szakmai konzultáció rávilágíthat azokra a hiányosságokra, amelyek miatt később egyes költségeket nem fogadnak el. Fontos tisztázni: ez a konzultáció nem könyvvizsgálat és nem bizonyosságot nyújtó szolgáltatás — ez egy tanácsadói megbeszélés arról, hogy az Ön rendszerei felkészültek-e a záróaudit eljárásainak elvégzéséhez.

Mi a könyvvizsgáló feladata a Norvég Alap támogatási folyamatában?

A könyvvizsgáló a Norvég Alap zárójelentéséhez kapcsolódóan tipikusan megállapodás szerinti eljárások végrehajtására szóló megbízás (ISRS 4400) keretében jár el.

Ez azt jelenti, hogy a pályázó szervezet és a könyvvizsgáló a támogatói útmutatóban rögzített, konkrét eljárások végrehajtásában állapodik meg — ilyen például a költségek tételes egyeztetése a főkönyvtől a bizonylatokig, a munkaidő-kimutatások és a bérkifizetések összevetése, valamint a beszerzési eljárás dokumentumainak ellenőrzése.

Egy ilyen megbízás azonban nem könyvvizsgálat és nem bizonyosságot nyújtó szolgáltatás. A könyvvizsgáló nem nyilvánít véleményt és nem „igazolja” általánosságban a jogszerűséget. Ehelyett objektív, tényszerű megállapításokat közöl, amelyekből a támogató maga vonja le a következtetéseket. Pontosan ettől lesz a jelentés hitelt érdemlő és elfogadható a támogatói oldalon.

Szakértői tanács: A pályázati költségvetés tervezésekor ne felejtse el betervezni a záróaudithoz kapcsolódó könyvvizsgálói díjat és az adminisztrációs kapacitásokat. A legtöbb programban a könyvvizsgáló függetlenségét is előírják – erről érdemes időben egyeztetni.

Mit tehet, ha pályázni szeretne a Norvég Alapra vagy nemrég nyert támogatást?

Mielőtt belevágna a pályázatba, érdemes egy gyors konzultáció keretében felmérni szervezete elszámolási felkészültségét. Segítünk kialakítani azokat a nyilvántartásokat és belső szabályzatokat, amelyekkel a záróaudit eljárásainak elvégzése gördülékeny lesz, és a megállapítások között nem szerepelnek majd elszámolhatatlan tételek.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és készüljünk fel együtt a Norvég Alap lehetőségeire!