A magyar áfabevallási rendszer jelentős változás előtt áll. A NAV tervei szerint 2026 végén megszűnik az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK), így az áfabevallások benyújtása fokozatosan az eÁfa-rendszerbe kerül át. Az átállás mögött nemcsak hazai digitalizációs törekvések állnak, hanem az Európai Unió ViDA (VAT in the Digital Age) programja is, amely a jövőben egyre inkább a tranzakciószintű, digitális adatokra építené az adóztatást.

A cél érthető: gyorsabb, átláthatóbb és automatizáltabb adózási folyamatok. A kérdés inkább az, hogy a gyakorlatban mennyire lesz zökkenőmentes az átállás.

Egy korszak vége

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy az ÁNYK több mint egy évtizeden át meghatározó eszköze volt a magyar adózási rendszernek. Nem volt tökéletes, nem volt modern, viszont kiszámíthatóan működött. A könyvelők ismerték, a programok alkalmazkodtak hozzá, a munkafolyamatok pedig stabilan épültek rá.

Éppen ezért a szakmában nem mindenki fogadja egyértelmű örömmel az eÁfa térnyerését. Nem azért, mert a digitalizáció ellen lennének, hanem mert jelenleg még számos gyakorlati kérdés vár válaszra. A legtöbb könyvelő azt szeretné látni, hogy az új rendszer valóban egyszerűbbé teszi a munkát, nem pedig újabb adminisztrációs terheket hoz magával.

Nemcsak a könyvelőknek kell átállniuk az eÁfa rendszerére

Az eÁfa bevezetése valójában nem csupán a bevallás benyújtásának módját változtatja meg. A teljes folyamatot érinti, a könyvelőprogramoktól kezdve a belső ellenőrzéseken át egészen az adatszolgáltatásokig.

A NAV által közzétett új eÁfa 2.0 adatstruktúra és az M2M (gép-gép kapcsolat) fejlesztések jól mutatják, hogy az adóhatóság komoly erőforrásokat fordít a rendszer korszerűsítésére, és rendkívül gyors ütemben halad a fejlesztésekkel.

Ugyanakkor a piaci szereplőknek ugyanezt a tempót kellene követniük. A könyvelőprogramok fejlesztőinek át kell alakítaniuk rendszereiket, a könyvelőirodáknak új folyamatokat kell kialakítaniuk, a munkatársakat pedig fel kell készíteni az új működésre. Több szakmai szereplő szerint a rendelkezésre álló tesztidőszak meglehetősen szűk, különösen egy ilyen volumenű változás esetén.

Nem ugyanaz egy egyéni könyvelő és egy könyvelőiroda

Bár az eÁfa rendszer többféle benyújtási lehetőséget kínál, a gyakorlati kihívások eltérőek lehetnek.

Egy kisebb vállalkozás vagy egyéni könyvelő számára akár működőképes lehet a NAV webes felülete, ahol az adóhatóság által előkészített adatok ellenőrizhetők és kiegészíthetők.

Egy több munkatárssal működő könyvelőiroda azonban gyakran százak vagy akár ezrek bevallásait kezeli. Ilyen környezetben már nem a bevallás beküldése a legnagyobb feladat, hanem a folyamatok szervezése, az adatok ellenőrzése, a jogosultságkezelés és a különböző ügyfelek eltérő rendszereinek összehangolása.

Sok szakember úgy érzi, hogy miközben a NAV érthetően az adózók és a technológiai fejlesztések oldaláról közelíti meg a kérdést, a könyvelőirodák speciális működési sajátosságai egyelőre kevés figyelmet kapnak. A napi gyakorlatban ugyanis nem egyetlen cég adatait kell kezelni, hanem egyszerre akár több száz ügyfélét.

Mit ígér az eÁfa?

Az új rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a NAV a rendelkezésére álló adatokból tervezetet készíthet, valamint automatikus validációkat futtat a beküldött információkon. Ez segíthet a hibák, eltérések és bizonyos adókockázatok korai felismerésében.

Hosszabb távon az M2M kapcsolat akár azt is lehetővé teheti, hogy a vállalati és könyvelői rendszerek közvetlenül kommunikáljanak a NAV-val, csökkentve a manuális adatkezelés szükségességét.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek az eÁfa bevezetésében

Az biztosan látszik, hogy az adózás digitalizációja visszafordíthatatlan folyamat. Az eÁfa érkezik, az ÁNYK pedig hamarosan történelem lesz. A kérdés már nem az, hogy megtörténik-e az átállás, hanem az, hogy a NAV, a szoftverfejlesztők, a vállalkozások és a könyvelők képesek lesznek-e ugyanabban az ütemben haladni.

A szakma jelenlegi hangulata talán úgy foglalható össze a legjobban, hogy mindenki látja a rendszerben rejlő lehetőségeket, de még sok a nyitott kérdés. Elkészülnek-e időben a fejlesztések? Minden könyvelőprogram képes lesz-e megfelelően kommunikálni az új rendszerrel? Valóban egyszerűsödnek-e a folyamatok?

Ezekre a válaszokat valószínűleg csak az első éles időszak tapasztalatai adják majd meg. Addig azonban egy dolog biztos: a könyvelői szakma számára az előttünk álló hónapok a felkészülésről és az alkalmazkodásról fognak szólni.

Szeretne csapatunk tagja lenni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!