BPO AUDIT TAX

Hírek

adóváltozások 2020.

Összegyűjtöttük a jövő évi adóváltozásokat - Adóváltozások 2020.

| Szerző: Vígh Szilvia
Lassan közeledik az év vége, ilyenkor kiemelt figyelmet érdemelnek a jövő évi adóváltozások, amelyeket az alábbi cikkben gyűjtöttünk össze a közelmúltban Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott őszi törvényjavaslat tervezetével együtt.
Bővebben

Adóváltozások 2020-tól:

I. Társasági adózást érintő módosítások
 

1. Feltöltési kötelezettséget érintő változás

Eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. Idén még alkalmazható az adófeltöltés az adózó választása alapján - külön nyilatkozat benyújtásával - amennyiben a társaságnak a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napja nem korábbi, mint a módosító törvény hatálybalépésének dátuma. A 2019. adóévre vonatkozó önkéntes feltöltés esetén az adókedvezményes film- és sporttámogatás is alkalmazható, nem kötelező a felajánlást választani.

Figyelem, a helyi iparűzési adó tekintetében továbbra is megmarad az év végi feltöltési kötelezettség, amennyiben a nettó árbevétel elérte a 100 millió forintot a megelőző adóévben.
 

2. Látvány-csapatsport támogatási kedvezmények

A Tao törvényben módosításra kerül a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire igénybevehető támogatás összegének maximuma. A jelenlegi szabályozást, ahol a létesítmény működési veszteségének 50 százalékában, legfeljebb 300 millió forintban meghatározott korlátot felváltja a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek 80 százalékáig, sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként 600 millió forintig adható támogatás. A módosított szabályt először a 2020-2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program alapján kell alkalmazni.
 

3. KKV beruházások adókedvezménye

A Tao törvény módosítása szerint évről évre fokozatosan csökken a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény értékhatára. A rendelkezés értelmében a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű beruházások esetén is alkalmazható a beruházási adókedvezmény.

  • 2020. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit
  • 2021. január 1-jei hatályba lépéssel kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra csökken a kedvezménylimit
  • 2022. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken a kedvezménylimit

A módosítások csak a rendelkezések hatálybalépését követően megkezdett beruházásokat érintik, összhangban az uniós rendelkezésekkel.

További kedvező változás, hogy a 2020. január 1-től bejelentett és megkezdett beruházások esetében a létszám és bérköltség növelési feltételek megszüntetésre kerültek és helyükbe létszámmegtartási feltétel lépett. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem csökkenhet a beruházás megkezdését megelőző 3 adóév adataiból számított számtani átlagának megfelelő állományi létszáma alá.
 

4. Transzferár szabályok változása

A Tao törvény hatályos rendelkezése alapján 2020. január 1-től a transzferár szabályokat alkalmaznia kell az alapítónak, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak a jegyzett tőke, tőketartalék apporttal történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag teljesíti az apport hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból. A módosítás alapján alkalmazandóak a transzferár szabályok a nem pénzbeli hozzájárulás révén többségi befolyással rendelkező taggá váló tag tekintetében is.
 

5. Egyéb társaságokat érintő változások

2020. január 1-jétől belföldi illetőségű adózónak minősül a vagyonkezelő alapítvány is a Tao törvény alkalmazásában. A módosítás szerint a vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségének kezdete az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének a napja. Átmeneti rendelkezés alapján az adókötelezettség megállapítására vonatkozó szabályt az adózó a 2019. adóévre vonatkozóan választása szerint alkalmazza.

2020-tól bevezetésre kerül a tőkekivonási adó (exit tax) az uniós jogharmonizáció eredményeképpen. Az új szabályozás az alábbi eszköz- vagy tevékenység kivonási esetköröket jelöli meg adóztatandó ügyletként:

  1. az üzletvezetési helyének külföldre helyezése, amely külföldi adóügyi illetőség megszerzését vonja maga után
  2. egyes telephely és székhely közötti, külföldre történő eszközáthelyezéseket
  3. belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése külföldre

Az adó alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben más jogcímen adóalap-módosítási kötelezettség nem merül fel. Lehetőség lesz részletfizetés választására is, ez alapján az adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg.

A tao-alanyokat is érinti az az Art. változás, mely szerint 10 éves iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséghez kapcsolódó iratok esetében.
 

II. KIVA módosítások

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 12%-ra csökken.
Már idén hatályba lépett az a szabály, miszerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, illetve nem választható, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy ha a finanszírozási költségei egy meghatározott szintet meghaladnak.
A módosítás szerint 2020. január 1-től a kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevétellel történő adóalap csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság ne számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
 

III. Megszűnik az EVA

2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. Ennek megfelelően hatályon kívül helyezésre kerül az Eva törvény.

 

IV. Helyi iparűzési adó
 

1. Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől NAV-on keresztül történő helyi iparűzési adóról szóló bevallás benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatják be az iparűzési adóbevallásukat.

2. Az adóadatok NAV általi továbbítása; bejelentések egyszerűsödése

2019. július 1. óta az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adó adatokat.
A módosítás ezt az intézkedést kiterjeszti a vállalkozó telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé való bejelentkezési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére is 2020. január 1-ei hatállyal.

A fentiek mellett az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az önkormányzati adóhatósághoz.

3. Alapítványok adómentessége

A helyi adótörvény hatályos előírása alapján az alapítványok valamennyi helyi adó alól adómentességet élveznek. A törvénymódosítás azonban rögzíti, hogy 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnek helyi adómentességben.
Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban a feltételes személyes, helyi adómentes státusz fennáll azoknál a hatályos szabályok alapján feltételes mentességre jogosult alapítványoknál, amelyek vállalják, hogy 2022. december 31-ig közhasznú jogállást szereznek.
 

V. Általános forgalmiadót érintő változások

1. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatást terhelő adó mértéke a korábbi 18 %-ról 5 %-ra módosul. A megváltozott adómértéket azokban a jogviszonyokban kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítés időpontja 2020. január 1. vagy azt követő időpontra esik.

2. Adómentes közösségen belüli termékértékesítés

2020. január 1-jétől az adómentesség alkalmazásának egyik feltétele, hogy a termékértékesítő rendelkezzen a terméket beszerző (nem jogi személy) adóalany adószámával.  A másik feltétel, hogy az értékestést megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában. Amennyiben az adóalany nem adott be nyilatkozatot vagy az hibás, és azt az adózó felhívásra a jogszabályoknak megfelelően nem korrigálja, az adómentesség nem alkalmazható. A fenti szabály arra a termékértékesítésre alkalmazandó először, melynek teljesítési időpontja 2019. december 31-ét követi.

3. Vevői készletek

Annak érdekében, hogy az értékesítő adóalanynak ne kelljen minden olyan tagállamban bejelentkezni adóalanyként, ahol vevői készletet tart fenn, a Módosító Irányelv egyszerűsítő intézkedéseket vezet be a bejelentkezési, bevallási és riportálási kötelezettségek terén. Ennek értelmében, amennyiben vevői készletbe történő terméktovábbítás történik, úgy a termék továbbítása nem minősül adóztatandó tényállásnak, ugyanakkor, akkor amikor a vevő lehívja (megvásárolja) a terméket a készletből, akkor úgy kell tekinteni, hogy az értékesítő Közösségen belüli termékértékesítést, a vevő Közösségen belüli termékbeszerzést teljesített.

Az egyszerűsítés alkalmazásának feltétele, hogy

  • az eladó ne rendelkezzen telephellyel a rendeltetési hely országában
  • vevő rendelkezzen adószámmal, amit közölt az eladóval is
  • illetve a tranzakciót megfelelően szerepeltetni kell az összesítő nyilatkozatban és a vevői készlet nyilvántartásban is. (ennek megfelelően kiegészül az összesítő nyilatkozat tartalma a vevői készletbe történő termék továbbítására vonatkozó adatokkal)

A vevői készletbe adott terméket maximum 12 hónapon belül értékesíteni kell. Ha ez az időszak lehívás nélkül telik le, akkor a mentesítés csak akkor tartható fent, ha a terméket visszaszállítják az eredeti eladóhoz. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a 12 hónap leteltével, mint fiktív áfateljesítési időponttal az értékesítő saját termék mozgatását valósítja meg.

4. Láncértékesítés közbenső szereplője

Amennyiben a közbenső szereplő fuvaroz vagy fuvaroztat, és közli azt az adószámát, ahonnan a termék elfuvarozásra került, abban az esetben a közbenső szereplő fuvarozással egybekötött értékesítést hajt végre. Ilyenkor a közbenső vevő felé történő értékesítés – az alapesettől eltérően – nem lehet adómentes.

5. Export-kiszállítás

A termékexport adómentességéhez szükséges annak igazolása, hogy a termék elhagyta a Közösség területét. A jövőben a kiviteli vámhivatal is igazolhatja a kiléptetést, nem csak a kiléptető hatóság. A szabály irányadó a törvény hatályba lépését megelőzően teljesített ügyletekre is.

6. Előzetesen felszámított ÁFA visszatérítése

2020. január 1.-től különleges adóvisszatérítés keretében kérheti vissza az adóalany az adót, ha az neki fel nem róható okból, más módon nem térül meg az adósemlegesség elve alapján. (pl. partner megszűnése miatt) Ennek feltétele, hogy az adóalany igazolja, hogy más mód nem áll rendelkezésére az adóvisszatérítésre. Természetesen csak azon adó kérhető vissza, amelyet a költségvetés részére már korábban megfizettek. A kérelem írásban terjeszthető elő, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően.

7. Behajthatatlan követelések ÁFA tartalma

A jövőben utólagos adóalap-korrekciós lehetőség nyílik behajthatatlan követelés jogcímén. Az átmeneti rendelkezések alapján a 2016-ban és azt követően teljesített ügyletek tekintetében alkalmazható az adóalap csökkentés. Erre akkor van lehetőség, ha az ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben meghatározott együttes feltételeknek, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével. A feltételeket maradéktalanul teljesíteni kell együttesen, mely kilenc feltételt jelent.
Emellett megtörtént a behajthatatlan követelés áfaszempontból történő definiálása is.
 

VI. Illetéket érintő változások

A törvénymódosítás alapján az újonnan létrejött alapítványok az alapítás évében és az azt követő két évben feltételes jelleggel megkapják az Itv. szerinti alapítványi státuszt. E szervezeteknek a mentesség érdekében vállalniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzik a Civil tv. szerinti közhasznú jogállást, vagy – más EGT tagállamban nyilvántartásba vett alapítvány esetén – a közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesítik. Amennyiben e vállalás nem teljesül, akkor a meg nem fizetett illetékeket a késedelmi pótlékokkal növelt összegben kötelesek megfizetni.

További változás még, hogy a külföldi illetőségű alapítványokra is kiterjesztik a személyes illetékmentességet azzal a feltétellel, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lesz alkalmazandó.
 

VII. Pénzügyi tranzakciós illeték

Illetékmentessé vált a 20.000 forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban lett maximalizálva.
A törvénymódosítással mentességet élveznek a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletek. Mentesülnek továbbá a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók, továbbá az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is 2020. január 1-től.


Adócsomag-tervezet:

1. Online számla adatszolgáltatást érintő változások

A jelenlegi jogszabályozás keretében a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről jelentést kell tenni a NAV felé amennyiben a kiállított számla áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot. A beadott törvényjavaslat ezt az értékhatárt tervezi eltörölni, vagyis 2020. július 1-ét követően minden belföldi adóalany közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság felé, függetlenül annak áfa összegétől.  Ez azt jelenti, hogy az, aki áfamentesen vagy fordított adóval állítja ki a számláit, annak is a jövőben adatot kell szolgáltatnia. Számukra 6 hónap felkészülési idő áll majd rendelkezésre.

További ügyleteket bevonva 2021. január 1-től kibővítenék ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget minden olyan ügyletre, amelynek teljesítési helye Magyarország. Tehát termékexportról és a közösségen belüli termék értékesítésről is tudni fog az adóhatóság, Mindezek mellett a magánszemélyek részére kiállított számlákat is jelenteni kell majd 2021-től, a magánszemély vevő neve és adószáma nélkül.

2. Társaságiadó változások

A törvényjavaslat szerint adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel a társasági adó szerint. Emellett a javaslat kiterjeszti a vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése.

3. Helyi adókat érintő változás

Az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézmény nem alanya a helyi adóknak a törvénytervezet szerint.

4. Az adóigazgatási eljárást érintő változások

A jövőben csak akkor küldhet a gazdasági partnerek adóelkerüléséről szóló tájékoztató levelet a NAV, ha végleges adóhatósági megállapítás is alátámasztja az adóelkerülést. Ez a szolgáltatás kiegészülhet azzal, hogy a NAV a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos – végleges határozatban megállapított – adóelkerüléséről az alkalmazottakat is tájékoztatja.

A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésével összefüggésben a NAV biztosítani fogja a nagy összegű adóhiányosok listájának lekérdezését az elévülési időre visszamenőleg.

2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés”. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is.

5. Összevonásra kerülnek az egyéni járulékok 2021-től

2020. július 1-től egykulcsos, 18,5% lesz a társadalombiztosítási járulék mértéke. A javaslat értelmében a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze.

6. Illeték

A törvényjavaslat szerint visszterhes vagyonátruházási illeték terheli az átruházó felet a belterületbe vont ingatlan, a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje értékesítésekor. Az illeték mértéke az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke és az átruházás időpontjában megállapított forgalmi érték különbözetének 90 %-a.

adózás hírek bérszámfejtő könyvviteli iroda

 




Ezt mondták rólunk

Az üzleti életben elvárt a magas szakmai tudás, de számunkra ugyanolyan fontos az üzleti empátia is. A BPO-nál mindkettőt folyamatosan megkapjuk.

Bővebben


Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálhatja, hogyan gondoskodunk adatai védelméről. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat!