A tervezett vagyonadó a közbeszéd sokakat foglalkoztató gazdasági témája jelenleg. A sajtóban megjelent információk alapján az új adónem elsősorban az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintheti, miközben a kormány több százmilliárd forintos éves bevétellel számol.
A vagyonadó alapjának, a vagyon a meghatározásának kérdése
Bár a legtöbben arra kíváncsiak, mekkora lesz az adó mértéke, a valódi kihívás valójában nem az adókulcs, hanem a vagyon meghatározása lehet. Egy bankszámla egyenlege vagy egy tőzsdei részvény aktuális értéke viszonylag egyszerűen megállapítható, egy családi vállalkozás, egy nem tőzsdén jegyzett cég vagy egy összetettebb befektetés értékelése azonban már jóval nehezebb feladat.
A vállalkozások értékét ugyanis nemcsak a birtokukban lévő eszközök határozzák meg. Legalább ilyen fontos a jövőbeni nyereségtermelő képesség, a piaci pozíció, a növekedési lehetőség vagy akár a felépített márka értéke. Emiatt ugyanazon vállalkozás értéke eltérő módszerek alkalmazásával jelentősen különbözhet.
Ki lehet a vagyonadó alanya
A tervezett szabályozással kapcsolatban számos olyan kérdés van, amelyre ma még nincs végleges válasz. Az egyik legfontosabb, hogy az egymilliárd forintos határt magánszemélyenként vagy családonként vizsgálják-e majd. A jelenlegi információk alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy egyéni szinten történik majd a vagyon megállapítása, hiszen a magyar adórendszer alapvetően magánszemélyekre épül. Ugyanakkor a végleges szabályok még nem ismertek.
Szintén sokakat foglalkoztat a családtagok, különösen a gyermekek szerepe. Ha ugyanis az adóalap kizárólag egyéni tulajdon alapján kerülne megállapításra, könnyen felmerülhet a vagyon családon belüli szétosztásának lehetősége. Nemzetközi példák alapján azonban a vagyonadókat általában olyan szabályok egészítik ki, amelyek az ilyen jellegű adóelkerülési kísérleteket próbálják megakadályozni. Ezért várhatóan a magyar szabályozásnak is kezelnie kell majd a közeli hozzátartozók, a gyermekek, illetve az egyéb vagyonkezelési konstrukciók kérdését.
Vagyonadó más európai országokban
A nemzetközi tapasztalatok sem egyértelműek. Európában ma már csak néhány ország alkalmaz klasszikus vagyonadót, köztük Svájc, Norvégia és Spanyolország. Több ország korábban azért vezette ki ezt az adónemet, mert túl bonyolultnak bizonyult a vagyon értékelése, illetve jelentős adminisztratív terhet rótt az államra és az adózókra is.
A vagyonadó bevezetésének várható időpontja
A jelenlegi menetrend alapján a részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, a jogszabály elfogadása várhatóan 2026 őszén történhet meg, a bevezetés legkorábbi időpontja pedig 2027. január 1. lehet. Egyelőre az sem ismert, pontosan milyen bevallási és befizetési szabályok kapcsolódnak majd az új adónemhez, de a nemzetközi gyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy éves adóként működne, egy meghatározott időpontra megállapított vagyonérték alapján.
Mi számít majd vagyonnak
A legérdekesebb kérdés azonban talán mégis az, hogy mi számít majd vagyonnak. A saját lakóingatlan teljes értéke bekerül az adóalapba? A fennálló hitelek levonhatók lesznek? Hogyan értékelik a családi vállalkozások üzletrészeit? Mi történik azokkal, akiknek jelentős a papíron kimutatott vagyonuk, de annak nagy része nem likvid eszköz? Ezek azok a kérdések, amelyek végső soron eldönthetik, hogy a vagyonadó mennyi embert érint majd a gyakorlatban, és mekkora bevételt hoz az államkasszának.
Összegzés
A vagyonadó körüli vita tehát valójában már nem arról szól, hogy lesz-e új adónem. Sokkal inkább arról, hogy egy több évtized alatt felépített családi vállalkozás, egy hitellel terhelt ingatlanportfólió vagy a következő generáció számára félretett vagyon hogyan jelenik majd meg az adóhatóság szemében. A következő hónapokban erre várják a választ a vállalkozók, befektetők és magánszemélyek egyaránt.
