Könyvvizsgálati kötelezettség

könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgálati kötelezettség megállapítása sokaknak okoz fejtörést, főleg abban az esetben, ha egy szervezetnél ez a kérdés először merül fel. Hogy segítsük ezen szervezeteket, összeállítottunk egy rövid tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy mikor kötelező a könyvvizsgálat 2021 -ben.

Könyvvizsgálati kötelezettség 2021 -ben

A számviteli törvény (155. §) minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de értékhatártól függően felmentést ad a kötelezettség alól.
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozás nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot, és a megelőző két évben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt.

A felmentést azonban bizonyos szervezetek nem alkalmazhatják, így könyvvizsgálatra kötelezettek többek között:

  • azok a vállalkozások, amelyek számára a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő
  • a takarékszövetkezetek
  • a konszolidálásba bevont vállalkozás
  • a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve, ha a Sztv.154/A.§ alapján mentesül
  • az a vállalkozó, amelyik a Szt. 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
  • a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

A törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott szervezet. Lásd bővebben https://www.mkvk.hu/tudastar/konzultacio/319https://www.mkvk.hu/tudastar/konzultacio/319

Egyéb szervezetek (alapítványok, egyesületek, köztestületek, stb)

Az egyéb szervezeteknél (pl. alapítványok, egyesületek, köztestületek, stb) a könyvvizsgálatra kötelezettek köre 2020-tól kibővült. A 2019. december 31-ig hatályos szabályozás szerint a vállalkozási tevékenységből elért éves/éves szintre átszámított (ár)bevétel esetében merült fel a könyvvizsgálati kötelezettség, azonban 2020. január 1-től már a teljes tevékenység bevételi volumenét vizsgálni kell a korábbi vállalkozási tevékenység bevétele helyett! Ennek alapján kötelező a könyvvizsgálat az egyéb szervezetnél, ha az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Az egyéb szervezetek könyvvizsgálati kötelezettségének megállapítását az alábbi bejegyzésünkben részletesen tárgyaljuk:

Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó, vagy az egyéb szervezet saját elhatározásból is dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. Tapasztalatunk szerint a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolóban szereplő, nyilvánosságra hozott információk hitelessége tekintetében a felhasználók bizalma nagyobb.

Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos jogszabályok, vagy akár támogatási szerződések is előírhatják az éves/egyszerűsített éves beszámoló vagy más pénzügyi jelentések könyvvizsgálatát, mint pl. átalakulások vagyonmérlegei, pályázati támogatások stb.
Ezeket az eseteket jelen cikkünkben nem vizsgáltuk.

Jól válasszon könyvvizsgálót!

A beszámoló könyvvizsgálatát ismételten el kell végeztetni, amennyiben a társaság könyvvizsgálója a közfelügyelet minőségellenőrzésén „nem megfelelt” minősítést kap, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kerül sor. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére a kötelezéstől számítva 90 nap áll rendelkezésre.

Példák a könyvvizsgálati kötelezettség megállapítására:

Példa 1:

  1. évben a vállalkozás árbevétele 100 millió forint, az átlagos létszám: 10 fő
    2020. évben a vállalkozás árbevétele 600 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő
    Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 600) / 2 = 350 millió forint > 300 millió forint
    Az átlagos foglalkoztatottak száma: (10 + 15) / 2 = 12,5 fő < 50 fő
    A példában említett cég árbevételének az átlaga meghaladja a 300 millió forintot, ezért 2021. évtől a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett.

Példa 2:

  1. évben a vállalkozás árbevétele 100 millió forint, az átlagos létszám: 10 fő
    2020. évben a vállalkozás árbevétele 400 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő
    Az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (100 + 400) / 2 = 250 millió forint < 300 millió forint
    Az átlagos foglalkoztatottak száma: (10 + 15) / 2 = 12,5 fő < 50 fő
    A példában említett cég árbevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, ezért 2021. évtől a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Mi történik, ha a két év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió forint?

A számviteli törvény mentesíti a vállalkozást a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha két év átlagában NEM haladja meg a 300 millió forintot, ezért ez a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Devizás könyvvezetés esetén milyen árfolyamon kell az adatokat forintra átszámítani?

Az éves beszámolóban szereplő árbevétel adatokat az MNB által az adott fordulónapra vonatkozóan közzétett hivatalos (euro, dollár, stb.) devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Mi történik, ha a vállalkozást két éven belül alapították?

Ilyen esetben a tört évek adatait évesíteni kell, és ennek megfelelően kell vizsgálni a kötelezettséget. Tehát, ha a vállalkozást 2021-ben alapították, akkor kötelezett könyvvizsgálatra, ha az évesített árbevétele meghaladja a 300 millió forintot, vagy az átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt.

Példa 3:

A vállalkozást 2021. szeptember 1-én alapították. 2021. évben az árbevétele 150 millió forint.
Tehát a vállalkozás 4 hónap alatt ért el 150 millió forintot, ami azt jelenti, hogyha egész évben működött volna, akkor 150 / 4 x 12 = 450 > 300
Így a vállalkozásnak a 2021-es beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.

Példa 4:

A vállalkozást 2020. szeptember 1-én alapították. 2020. évben az árbevétele 150 millió forint.
2021. évben az árbevétele 120 millió forint.
150 / 4 x 12 = 450 + 120 = 570 / 2 = 285 < 300
Ez a vállalkozás 2021-ben nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Példa 5:

A vállalkozást 2020. augusztus 1-én alapították. 2020. évben az árbevétele 100 millió forint.
2021. évben az árbevétele 400 millió forint.
100 / 5 x 12 = 240 + 400 = 640 / 2 = 320 > 300
Ez a vállalkozás 2021-ben kötelezett könyvvizsgálatra, mivel előző két év hiányában a tárgyévi adatokat kell figyelembe venni.

Ki választja meg a könyvvizsgálót?

A könyvvizsgálót minden esetben a vállalkozás legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a vállalkozás formájától függően taggyűlésen vagy közgyűlésen történik (legfőbb szerv).

A taggyűlési, közgyűlési határozat az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, valamint felhatalmazza az ügyvezetést a szerződés megkötésére. Az új Ptk. szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére.

A könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását az alábbi példában szemléltetett módon lehet szerepeltetni a határozatban:

A Tagok/Részvényesek a Társaság 2021. üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának az elfogadásáig, de legkésőbb 2022. május 31. napjáig könyvvizsgálónak megválasztják a:

BPO-AUDIT Könyvvizsgáló és Vezetési Tanácsadó Kft.-t
(1146 Budapest, Zichy Géza u. 5. III. em. 1-2.; cégjegyzékszám: Cg.01-09-728938)
Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási szám: 002331
A kijelölt személyében felelős könyvvizsgáló: Miszori Ildikó/Killik László
Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagszáma: 003327/007173
A könyvvizsgáló díjazása: XXX forint + áfa / év

Ki választható könyvvizsgálónak?

Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában nyilvántartásba vett Könyvvizsgáló társaság vagy olyan természetes személy választható, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Abban az esetben, ha egy vállalkozás könyvvizsgáló társaságot választ könyvvizsgálónak, meg kell jelölni a könyvvizsgáltért személyében is felelős természetes személyt is, aki egyben tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.

Egyes könyvvizsgálatoknál ezen túlmenően speciális minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választani, mint például a pénzintézetek, költségvetési szervek esetében, illetve az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolók esetében is.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartása a Kamara honlapján  mindenki számára megtekinthető.
Könyvvizsgáló társaságunkat a következő linken ellenőrizheti: https://www.mkvk.hu/tarsasag?id=2614

Kamarai tag könyvvizsgálóinkra kattintva megtekintheti tagságukat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalos oldalán:

Miszori Ildikó
Killik László Vilmos

Tudjon meg többet könyvivzsgálati szolgáltatásainkról: https://mgi-bpo.hu/szolgaltatasok/konyvvizsgalo/