Tájékoztató az Állami Számvevőszék ellenőrzési szempontjainak változásáról és annak hatásáról a Társaság belső ellenőrzésére

A BEMSZ Köztulajdonú vállalatok szekciójának 2023. május 4-i rendezvényén az új vezetésű ÁSZ képviselői tartottak előadást az állami tulajdonú gazdasági társaságok tervezett, 2023. évi ellenőrzéseiről, az új típusú ellenőrzési megközelítésről. Az elmondottak szerint az ÁSZ arra törekszik, hogy az ellenőrzött szervezetekkel történő együttműködést és a kommunikációt javítsa, az ellenőrzési tapasztalatok visszacsatolásra kerüljenek, az ellenőrzött szervezetektől érkező javaslatokat, kezdeményezéseket mérlegeljék, és adott esetben támogassák azokat.

Az ÁSZ 2023. évi ellenőrzési terve megtalálható az ÁSZ honlapján: https://www.asz.hu/ellenorzesi-terv

Az állami tulajdonú gazdasági társaságokat érintő, tervezett ellenőrzések és azok fókuszai:

  • az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése. Egyidejű ellenőrzések várhatók a tulajdonosi joggyakorlónál és az érintett gazdasági társaságnál → fókuszok: a részesedés értékének megőrzése és növelése, vagyonelemek megőrzése, megóvása és hasznosítása.
  • az állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának, valamint az ehhez kapcsolódó döntések megalapozottságának ellenőrzése → fókuszok: a szabályszerűség mellett nagyobb hangsúly a tartalmi megfelelőségen, a gazdálkodás célszerűségi, hatékonysági és eredményességi szempontú vizsgálatán.

Döntések ellenőrzése: a gazdasági eseményekhez, intézkedésekhez kapcsolódó döntések szabályszerűek, megalapozottak és dokumentáltak-e, a döntések következményei, hatásai előzetesen mérlegelésre kerültek-e, ezt dokumentálták-e. Az intézkedések hatását nyomon követték-e, illetve, ha szükséges, korrigáltak-e?

  • Az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok takarékossági intézkedéseinek célzott ellenőrzése 2022-re.

Új típusú ellenőrzési megközelítés:

  • Eddig túlsúlyban voltak a nagy átfogó ellenőrzések. Több célzott ellenőrzés várható, melynek során egy-egy kisebb témát rövid idő alatt tekintenek át, ami kevésbé megterhelő az ellenőrzötteknek.
  • A mindent lefedő, horizontális ellenőrzések helyett a kockázatosabb területekre összpontosító, mélységi ellenőrzések („témavizsgálatok”) várhatók.
  • A jelenhez közeli időszakok (max 1 év) preferálása a távoli múlt ellenőrzése helyett.
  • A szabályszerűség mellett – ami eddig túlsúlyban volt -, a célszerűség és eredményesség szempontjainak vizsgálata.
  • A szabályozottság ellenőrzése során a szabályok tényleges alkalmazásának, megvalósulásának ellenőrzése → Hogyan működik a gyakorlatban? Jó-e a szabályzat?
  • A szabályozottság fordított irányú vizsgálata → szabályozási szükséglet vizsgálata. A szabályzat nem ér semmit, ha nem hasznosul.
  • A hangsúly eltolódik a teljesítményellenőrzések irányába.

A gazdasági társaság első számú vezetőjének feladata a 339/2019.(XII.23.) Korm. rendelet szerint a belső kontrollrendszer kialakításával és működtetésével összefüggésben:

4.§ (4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője teljesítménymérési rendszert alakít ki és működtet a gazdasági társaság tevékenységére vonatkozóan.

A belső ellenőrzés feladata többek között:

14.§ (2) A belső ellenőr bizonyosságot adó tevékenysége körében elemzi, vizsgálja és értékeli különösen

  1. a) a belső kontrollrendszer kiépítését, működését, továbbá a jogszabályoknak és a szabályzatoknak való megfelelőségét, valamint a belső kontrollrendszer működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,
  2. b) a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét,
  3. c) a stratégiai és operatív döntések meghozatalát,
  4. d) az etikai elvárások és értékek érvényesülésének elősegítését,
  5. e) a hatékony szervezeti teljesítménymenedzsmentet és a számonkérhetőség biztosítását.

14.§ (5) c) *  a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője részére szakértői támogatás nyújtása a kockázatok és a szervezeti integritást sértő események kezelése, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a teljesítménymenedzsmentre vonatkozó rendszerek kialakítása, és azok folyamatos továbbfejlesztése érdekében,

A teljesítménymérési rendszer alapja a megfelelő teljesítménykritérium felállítása és az ahhoz történő viszonyítás.